Egyetem-ügy, de hogyan

Mint mindig, a vitában most is összekeverednek a politikai-ideológiai megfontoltságú érvek (és helyezkedések) a szakmailag megalapozott, gyakorlati problémákra vonatkozó megjegyzésekkel. Sajnos, továbbra sincsenek a porondon kidolgozott koncepciók és racionális mérlegelések. És többszörösen kár az, hogy az előbbiek uralják a terepet és a „párbeszéd” másik oldalán levők, ha úgy tetszik, a „románok” is ezt hallják meg, erre reagálnak. De ez már egyre kevésbé meglepő, mert már nem is vita folyik itt, hanem egyszerűen nemzethalálos hangulatkeltés.

Egy olyan környezet megteremtésének vagyunk itt tanúi (és ha tetszik-ha nem, cinkosai), amelyben ismét magyarság-teljesítmény-alapú osztályozások kívánják eldönteni, ki mit gondolhat, hova állhat, és egyáltalán, miféle ember – mindezt a tudományosság egyik intézményében, az egyetemen. És ezúttal ennél több is történik: a tárgyalások felfüggesztésére, bojkottálásra, polgári engedetlenségre szólítanak fel bennünket. Lehet ilyen hangulatban gondolkodni, racionális terveket szőni, avagy emberileg és szakmailag elfogadható stratégiákat mérlegelni? Aligha hiszem, azt viszont látom, hogy egyesek nem is ezt akarják. Ehelyett lehet, persze, érzelmektől fűtve aláírni, szinte infantilisen nyomulni a hangoskodó magyarság-bírák nyomában. De merre? És ki mit fog csinálni másnap? Mielőtt valaki is elfogadná felhívásukat, gondolja meg jól, kinek jó ez. Biztosan sokan ezt teszik. Ki fog ebből hasznot húzni? Diákjaink? Tanáraink? Az oktatás minősége? A tudományos kutatás? A Babes-Bolyai Egyetemen zajló magyar nyelvű oktatás? A Kolozsvári Magyar Egyetemi Háttérintézet? Nem hinném. Inkább a pozíciókból kiszorultak, a tudományosan frusztráltak, sőt a nacionalista románok, meg a fidesz-elkötelezett szolgalelkűek, és folytathatnám a sort az eddigiekben is igazságtalan támogatási rendszerből élőkkel, meg a politikából (és nem csak a szakmaiságból) kiszorultakkal.

Megszólaltak már egyházfők, polgármesterek, most meg az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács égisze alatt működő Bolyai Kezdeményező Bizottság ajánlja fel magát, hogy kielemzi, mi is történik egyetemünkön, és mit is kell akarnunk a továbbiakban. Mindenekelőtt egy alapvető kérdésem van ezzel kapcsolatban: mit tettek ezek az emberek az elmúlt 15 évben az egyetemi oktatás formai és tartalmi fejlesztésének terén és milyen egyéni tudományos karriert futottak be. De a kérdés költői, hiszen tudjuk: éppen azoknak kedvez a polgárháborús hangulatkeltés, akik éppen hogy nem teljesítenek szakmai téren és most így kompenzálnak. Illetve ennél is több, politikailag jól körülbástyázottan karriert és hősiességet faragnak a rombolásból. Ők akarják megmondani, hogy ki kapjon és ki ne kapjon a magyar államtól támogatást, ki munkálkodik a magyar felsőoktatás fejlesztése ellen. Felelős egyetemi oktatókként nem kellene hagyni azt, hogy egy ilyen bizottság, ilyen emberek – és a mögöttük tornyosuló politikai érdekek – elemezzenek ki bennünket és döntsenek helyettünk. Tényleg csak ennyit tanultunk volna az elmúlt 15 évben egyetemépítésből? Csak remélni tudom, hogy nem. De ha igen, akkor azt jelenti, én nem ezen a világon élek, vagy legalábbis ez nem az én világom. Úgy gondolom, hogy ilyen körülmények között fokozottan jogom és felelősségem ezt hangosan kijelenteni.

206 válasz: “Egyetem-ügy, de hogyan”

  1. Czika Tihamér

    Kedves Magyari-Vincze Enikő!

    Azzal, hogy túlfűtött politikai ügyé fajul egy szakmai probléma, és ez nem jó, ezzel egyet tudok érteni. Bár lehetne másképpen ebben az országban. De az eszmefuttatása további részeiben nem látok sok fantáziát.
    Őszintén kedves Enikő, mindafelett, hogy a BKB milyen képzettségű szakemberekből áll, hogy ezek mit kutattak, hogy ez a mozdulat az esetleg lecsúszottaknak vagy a Fidesz-imádóknak segít-e, mindafelett áll az alapprobléma: az erdélyi magyarságnak mint Európa más nagyobb lélekszámú kisebbségének is, joga van egy államilag támogatott saját egyetemre. És hogyha ezt már csak ilyen hercehurcákkal lehet kierőszakolni, ám legyen.
    Én nem tartom magam egy „nemzeti” embernek. De vannak bizonyos pontok ahol, nemzeti ügynek tudok tekinteni valamit, bármenyire is szájbarágósan és könnyű pirosfehérzöld érzelmektől fűtve van ez elindítva.
    Nem próbáltunk mi tárgyalni? Emlékszik ön a többszörös békés Bolyait visszakövetelő tüntetésekre, a felhívásokra? Emlékszik ön a Petőfi-Schiller Egyetemre? Arról még kormányhatározat is született. Hová lett az már?
    Tudja, vannak bizonyos határok ebben az országban, amiken túl a román többség, a román egyetemi-szenátus, a román kormány ha úgy tetszik nem hajlandó lépni. Egyszerűen nem és kész. Nincs tárgyalópartner.
    De ezt nem lehet így a végtelenségig csinálni. Ha nem értik meg, hogy engedniük kell egy bizonyos ponton, akkor fegyvert kell váltani.
    Melyik az ország Európában amelyben meg akarnak gátolni egy egyetem-újraalapítást? Melyik az ország Európában, ahol egyszerűen letagadják, még ha dokumentumokkal is van bizonyítva, az orruk elé téve, hogy más országokban már vannak kisebbségi egyetemek?
    Eltalálta: ez az ország Románia. Itt bizonyos ponton feszíteni kell a húrt, mert hanem sohasem lesz már tánc.
    Ön is tudja, hogy a BBTE jelenlegi rendszerre nem jó nekünk. Minimális döntési hatáskörei vannak a „magyar vonalaknak”, és semmi irányítás a „saját anyagi források” felett, ha vannak egyáltalán ilyenek. Akármennyire is elcsépeltnek hangozhat: nekünk jogunk van saját egyetemre, de legalább saját karokra, hogy magunk intézhessünk minden dolgainkat. Sőt, nekünk már volt egy saját egyetemünk.
    Nem tudom Hantzék mekkora kutatási munkát végeztek, vagy a BKB többi tagja, milyen karriert építhetnek ebből. De őszintén: nem is érdekel!
    Ugyanis ügyesek, és jól csinálják! Elvitték az ügyet Nobel-díjasokhoz, elvitték a Bizottsághoz Brüsszelbe (ami azért nem kis dolog) és viszik ahová tudják tovább.
    Úgy látszik ebben az országban csak így lehet. Hát akkor így kell csinálni kérem!
    És ha sikerül kicsikarni a döntést (hihetetlen de pl. a szlovákiai magyaroknak sikerült, nem?), akkor nekiállhatunk a szakmai és anyagi dolgokat letárgyalni.
    Ez van. Makacs országban, makacs harcot kell vívni.
    Azt hiszem a magyar egyetem ügyében, nem érdemes megoszlanunk. Legalább itt nem. Magunk közt tárgyalhatunk arról, hogy pontosan mit is akarunk, de kifele muszáj egységesnek lennünk, mert hanem nem vesznek komolyan minket!

  2. Selyem Zsuzsa

    Veszélyesnek látom a BKB politikáját. Nem jövö-orientált, hanem a pillanatnyi - elfogadom: - jogos türelmetlenség hangján szólnak. Egyetemet viszont nem lehet egyik pillanatról a másikra létrehozni. 15 év, tudom, hosszú idö, és valóban nem sok történt ezalatt. De nem lehet a környezet figyelembe vétele nélkül tervezni. Ha sikert is ér el Brüsszelben az önálló karok ügye, továbbra is itt kell majd megoldanunk a problémákat. Kisebbségi helyzetben. Ezen Brüsszel nem fog változtatni. Hiába szeretnénk egy kevesebb ismeretlenes egyenletet megoldani, nekünk ez a bonyolult adatott. Jó érzés odacsapni az asztalra, meg is érteném más esetben, de ezzel még nem tettünk semmit az önálló magyar karok reális létéért.
    Szeretném látni a BKB terveit: hogyan képzeli el a BBTE-n belül az önálló karok müködtetését, ha abból indul ki, hogy a román vezetéssel nem lehet tárgyalni.

  3. Magyarosi Laszlo

    Nem tudom miert razak magukat ele hatra, a lenyeg egyszeru az RMDSZ (udemere) a 15 ev alatt meg annyit sem volt kepes hogy kiharcoljon hogy a gyerekeink az olah tortenelmet meg foldrajzot az anyanyelvukon (magyarul) tanulhassak, ez szerintem mindent elmond, nekunk van mindenfele jogunk, de csak papiron, mar 15 eve mind egyezkedunk a tobbseggel, a tortenelem viszont azt mutassa hogy az a kisebbseg amely a tobbseggel cimboralt az kiveszett (lasd a szaszok Erdelyben), egy szo mint szaz valami holmi tolvaj gazember RMDSZesektol nincs mit varni, es a Roman tobbseggel viszont nincs mit targyalni mert ok csak igernek, mondanak de annyi, nalluk egy alairas az egyenlo a zeroval.
    Az hogy nekunk volt Bolyaink es most nincs szerintem nem is vita targya, azt teljes egeszeben vissza kell igenyelnunk, lassak mar be tobb evtizede hasznalnak valamit ami nem az oveke , a multikulturalitasrol hat Petofi Schiller, azota is van, PAPIRON.

    Tisztelettel, Laszlo

  4. Ercsey-Ravasz Ferenc

    Nem értem önt. Én személy szerint örülök annak, hogy valakik ezt a 15 éve vakvágányon veszteglő kérdést végre dűlőre akarják vinni. Ami a módszereiket, meg a nemzethalálos érvelést illeti, ezt - bár a bőszmagyarkodás távol áll tőlem - nem tudom kifogásolni, mindaddig, ameddig befolyásos és olykor döntésképes személyek úgynevezett “racionális érvek” - magyarán: kicsinyes anyagi érdek miatt szegülnek szembe az erdélyi magyarság egyik alapvető igényével. És végül: nem értem, mi köze a BKB tagjai tudományos teljesítményének ahhoz, hogy igazuk van-e vagy sem??? Írása nyomán az az érzésem, hogy a magyar értelmiség körében még mindig többségben vannak azok a tudományos euro-stréberek, akik a könyvek és a publikációk száma alapján döntik el, ki mennyit ér… Hadd mondjak el valamit: a Gândul című központi román napilap kolozsvári munkatársa híres arról, hogy minden eseményt kisajátít rosszindulatú, tendenciózus kérdéseivel, amelyek nyomán sokszor botrányosra ferdíthető válaszok hangzanak el. Nacionalista kirohanásai közismertek a kolozsvári sajtósok körében. Nos, pár héttel ezelőtt számomra hihetetlen dolog történt: egy sajtóértekezleten ez az akaratos nyomuló könyökvitéz egyetlen ferde kérdést sem tudott feltenni. A BKB képes volt arra, hogy ezt a kényes és mindig minden oldalról kitámadott kérdést olyan profi módon, objektív érvekkel megtámasztva terjessze elő, hogy ahhoz még ez a lábon járó viharfelhő sem tudott mit fűzni. Ezek után nekem semmi sem fáj jobban, mint az a sajnálatos tény, hogy az önálló állami magyar egyetemnek legalább ugyanannyi magyar ellenzője van, mint ahány román. És a legtöbben pont az ön által is felsorolt mufurc, gőgös “nehogymár-te-mondd-meg-mi-legyen” érvekkel dagasztják a sarat…
    E.-R. F.

  5. Bánkfalvi

    Kedves mindannyiuk !
    Csupán azt kell elérnünk, hogy a román többség beismerje
    a tényt ELŐSZÖR FERENC JÓZSEF EGYETEM VOLT !MAGYAR EGYETEM aztán ELŐBB BÓLYAI , és MAGYAR !
    MENNYI IDŐ KELLETT , HOGY BABES-BÓLYAI lehessen?
    Egy tollvonásnyi ?!…..
    Akkor miért marjuk egymást, és miért nem állunk azok mellé akik Magyar Egyetemet akarnak- és azt kell akarni ,ha csak karokat akarunk , az meghátrálás !
    Álljunk Bodó Barnáék mellé !!!!!
    Üdv.Jenő

  6. Jakabfy László

    jellemző, hogy azok a legvehemensebbek a magyar egyetem ügyében, akik képtelenek magyarul helyesen fogalmazni, mi több, a Bolyai János nevét is hosszú ó-val irják.

  7. Oross Krisztián

    Tisztelt Magyari-Vincze Enikő!

    Magyarországi születésű magyar állampolgárként korlátozott a rálátásom a kolozsvári magyar egyetemi oktatók világára. Irása és a hozzá kapcsolódó kommentárok egyértelművé teszik, hogy az önök mikrotársadalmában is ugyanazok a lökdösődések folynak, mint bárhol máshol. Ez önmagában nem tragikus.

    Ami a konkrét problémát illeti, nyilvánvaló, hogy a román politikai elit nem óhajtja biztosítani az önálló, az önök adólejeiből államilag finanszírozott erdélyi felsőoktatás kereteit. Tizenöt év alatt ezt már megtehette volna. Eddig a pontig tehát tiszta az ügy, ebből kell kiindulni.

    Nekem, mint kívülállónak és a magyar politikai élet egyik pólusának sem elkötelezett civilnek határozottan szimpatikus a BKB tevékenysége. Fellépnek egy európai alapjog érvényesítése érdekében, méghozzá a fennálló törvények betartásával, de azok maximális kihasználásával. Politikai hovatartozásuk önnel szemben engem cseppet sem érdekel. Utalnék itt a “a fidesz-elkötelezett szolgalelkűek” kifejezésére.

    “Lészen álgyú!” - monda Gábor Áron egykor. Én kevésbé aggódnék az oktatási és szervezeti koncepciók kiforratlansága miatt. Révkomáromban a Selye János Egyetem “zöldmezős” beruházásként alakult meg szinte a semmiből. Ha lassan is, de lombosodik a magyar universitas fája a Duna északi partján. Önök Kolozsváron ennél lényegesen jobb helyzetben vannak, már ami a tudományos potenciált illeti. Szóval bátorság!

    Határozott hangra pedig szükség van. Ugyanezen a fázison átment Katalónia, Baszkföld és Dél-Tirol is az autonómia megteremtésének útján. Az, hogy ez az új hang Erdélyben megjelent, mutatja a civil társadalom fejlődését, növekvő erejét.

    Üdvözlettel: Oross Krisztián

  8. Szasz Csaba

    Megdöbbenéssel olvastan Magyari-Vincze Enikő februári internetes okoskodását. Amúgy, a jelenség egyáltalán nem újdonság amióta a digitális elektronika meghódította a világot, mindenki próbál valamiképpen részt venni az örvendetes fejlődésben.

    Véleményem szerint, a Magyari-Vincze Enikő hozzászóllása igencsak sok kivánnivalót hagy maga után, hiszen az eléggé epés hangon megfogalmazott szövegecske igencsak tele van furcsa megfogalmazásokkal (pl. „nemzethalálos hangulatkeltés”), sejtetésekkel, „nagyívű kérdések” megfogalmazásával, és további „mélyenszántó” eszmefuttatásokkal. A magam részéről igényesebb értelmiségi megfontolásra nem is ajánlanám a szövegecskét, már sajnálom is hogy rábukkantam az interneten.

    Az egyéni tudományos teljesítmény kérdésének a felvetése az említett szövegben viszont kissé „szöget ütött” a fejemben. Pontosan tudom, hogy a BKB tagjainak többsége hosszabb ideig igen neves külföldi egyetemeken tanult. Olyan is van közöttük aki Nobel díjas professzor irányításával is végezte tudományos kutatásait. Sőt, olyan BKB tag is van, akinek talalmányát a legnevesebb nemzetközi tudományos fórumokon díjjazták (az erre vonatkozó információimat - kérésre - szívesen Magyari-Vincze Enikő rendelkezésére bocsájtom). Mindegyikük több idegen nyelvet is beszél, és jártas az informatikában.

    Ugyanazon a honlapon ahol a hozzászollás megjelent, olvasható az említett cikk írójának az életrajza is (rólam-életrajzom, angolul). Magam is szívesen olvasok angolul, de számomra válasz nélkül maradtak a következőek: Milyen neves külföldi egyetemen volt alkalma tanulni? Milyen neves külföldi egyetemen sikerült versenyvizsgával ösztöndíjat nyernie? Volt-e abban a megtisztelő helzetben hogy Nobel díjas tudós vezesse kutatómunkáját? Van-e nemzetközileg bejegyzett, esetleg díjjazott talalmánya, vagy munkája? Van-e külfoldi kiadóban, világnyelven megjelent tudományos könyve?

    Remélkedem, hogy a cikk írója nem haragszik hogy ezeket tisztelettel megkérdezem, elvégre ezek alapján mérik a tudományos munkásság minőségét. Teszem ezt annál is inkább, mert Magyari-Vincze Enikő „poziciokból kiszorult, tudományosan fusztráltak, fideszkötelezett szolgalelküeket” emleget. Tényleg az a tudományosan fusztrált aki hosszú évekig neves külföldi egyetemeken tanult és díjakat nyert? Vagy történetesen az aki nem?

    Egyáltalán nem mellékes az, hogy a BKB tagjainak a nagytöbbsége fiatal, alig a 30-as korosztályhoz tartozik. Tehát az igazi tudományos munka még igen elején járnak, de máris szép, és minden tiszteletünket kiérdemlő eredményekkel. A Magyari-Vincze Enikő kezdeti éveiről pedig az életrajzában a kővetkezőket olvasom: „middle high and high schol teacher in Miercurea-Ciuc and surrounding villages, 1984-1990”. Mi alapján hasonlítgatunk? Amúgy is, egy fiatal tanár munkásságát - aki életkorától fogva, a kezdeteknél van még - miért tesszük mérlegre a sokkal idősebb professzoréval, aki már a nyugdíj korhatárhoz van közelébb? Csak mellékesen jegyzem meg, hogy ha csak most hasonlítanánk össze, a BKB tagoknak akkor sem kellene egyáltalán szegyenkezniük. Sőt.

    Az említett cikk kezdetén szó esik valamiféle furcsán megfogalmazott „porondon kidolgozott koncepciókról és racionális mérlegelésekről”. Én azt gondolom, hogy azok a BKB tagok akik több évig külföldön tanultak, pontosan tudják hogy hogyan kell megszervezni és működtetni egy korszerű, a mai kor igényeinek megfelelő egyetemet. Tudják hogy milyen a színvonal, melyek a követelmények, hiszen maguk is ezeknek a követelményeknek tettek eleget külföldön. És biztos hogy itthon is tudják majd alkalmazni a tanultakat. A „porondon kidolgozott koncepciók és racionális mérlegelés” zagyva elméletét pedig kell hagyni azoknak akik szeretnek a zavarosban halászgatni, és a folyton az „okoskodás” leple alatt probálnak nyílvánossághoz jutni.

    Dr. Szász Csaba

  9. Kelemen Attila Ármin

    Kedves Csaba,

    azt hittem, itt egy vita folyik és nem olcsó ironizálás. Ha baja van azzal, hogy az internet demokratikussá tette a kommunikációt, akkor jobban tenné, ha Ön sem használná. M-V. E. egy véleményt fogalmazott meg, amely más mint a bevett, szembe megy a nagy trendekkel. Egy más hang, mint a megszokott és a magam részéről tisztelem a bátorságát. Elsősorban azért, mert kezd kialakulni az a forradalmi légkör, amiben egyre több bátorság kell egy BBTE tanárnak ahhoz, hogy elmondhassa az ellenvéleményét, mert símán kiteszi magát annak, hogy a politikai címkézés áldozata legyen.

    Ön nevetségessé akarja tenni a vitapartnerét. Ám tegye, de akkor az legyen egy pamflet, és nem kioktató lesajnálás, mert még azt hinném, személyében egy felfuvalkodott hólyaggal van dolgom. Véleményem szerint sem érv az, hogy melyik BKB-s mennyire OK szakmailag és mennyire nem, az viszont nagyon fontos szempont, és ebben mélységesen egyetértek a blog tulajdonosával, hogy a dolog kezd irracionalizálódni és ennek nem mindig van jó vége. Az előbb beszéltem Hantz Péterrel, szerinte a dolgok jó irányba haladnak. Én nem vagyok benne annyira biztos, mert az utóbbi napokban a BKB részéről 2-3 nem lojális kommuikációs húzást is megtapasztaltam – remélem azzal, hogy Hantz visszajött külföldről, ez másképp lesz, és értelmiségiként beszélhetünk értelmiségi kérdésekről.

    Magyarosi Laszlo, ha már annyira mély érzűletű magyar, hogy udemerézik és oláhozik, tűntesse ki hallgatóságát azzal, hogy ezt a meglehetősen panell-szöveget ékezetekkel írja.

    Egy mai sajtótájékoztatón Markó Béla azt mondta, az alternatíva nem az egyetem szétválása, hanem egy új állami magyar egyetem. Azt is mondta, a civil társadalom nyomást gyakorolhat, de nem tartja jó ötletnek, hogy ez a tanítási folyamat kárára legyen. Ezt azért írom le ide, mert eddig még nem jelent meg a hírekben, és mert mégicsak egy miniszterelnök-helyettes véleménye.

  10. Dénes András Attila

    Egy dolgot igazán nem tudok megérteni: miért nem tud az erdély magyarság egységesen, összetartóan s egymást segítve fellépni? Miért kell mindig a honfitársaink munkáiban a hibát keresni, azt a hibát, amivel megadjuk a “románoknak” azokat a kifogásokat, melyek segítségével kibújhatnak azokból az időnként egészen szorító helyzetekből, amelyeket ezen honfitársaink munkái állítottak fel? Mi lenne, ha egyszer nem a mellettünk levőt kommentálnánk, gúnyolnánk és tetteiben gátolnánk, hanem megpróbálnánk pszichológus szemmel nézni tettét és Igazi pedagógus módra a jó kerékvágásba terelni!? Ezzel egyszerre három dolgot érnénk el:
    1. az illető tanulna tőlünk; ha tényleg jól cselekedtünk, lehet, hogy még köszönetet is mondana nekünk s nem azon gondolkozna, hogy hogyan fizesse vissza a kapott sértést,
    2. mi is tanulnánk tőle, mert mindenkitől, de mindenkitől van mit tanulnunk (…mert sajnos senki sem tökéletes),
    3. közösségünk sokat nyerne ebből, mert csodálatos módra sokat elérnénk abból, ami pillanatnyilag lehetetlennek tűnik.
    További kérdésem: miért baj az, ha egyesek sokat nyernek maguknak miközben jót tesznek az őket körülvevőkön? Továbbá: miért kell egyből bűnösöknek nézni a gazdag jótevőket s isteníteni azokat, akik éhen hallnak miközben másokon segítenek? Szerintem nem csak a szegény ember lehet egy karakán ember. Van, aki másképp látja ezt a tényt?
    Én egy kicsit általánosabban látom az adott helyzetet. Szerintem itt nem csak egy akármilyen egyetemről van szó, hanem arról az egyetemről, amelyiket elvették tőlünk. Szó van azokról a jogainkról, amelyeket nem vesznek számba, és igen, szó van a büszkeségünkről is!
    Szerintem jól tette a BKB, hogy elküldte a témában forgó levelet. Ebben a levélben a BKB egy olyan dolgot kér, ami teljesen természetes, amit joga az erdélyi magyarságnak kérni és megkapni. Véleményem szerint a Bolyai Egyetem visszaállítását nem is kérni-, hanem egyenesen követelni kellene. Szerintem itt az ideje a határozott fellépésnek. Vagy tétlenül akarunk várni még 15 évet!?
    Kérem ennek a válasznak az olvasóit, hogy először próbálják obiektíven értékelni a véleményemet és csak utána keressék a kigúnyolási lehetőségeket. Igen, igazuk van: nincs semmi felsőfokú képzettségem (csak egy elsőéves jogi hallgató vagyok, és nem is a Bólyain…), úgyhogy semmi jogom beleszólni a “nagyok” dolgába… bocsánat, hogy létezem.

  11. Szép Márton

    Egy eddig föl nem merült szempontot ajánlok azok figyelmébe, akiket a kolozsvári egyetem önállósodásának folyamata érdekel: többször elhangzott a magyar karok nemzetközi fórumokon való elismertetése, oké, de utána mi lesz? Elpanaszoljuk egy képzeletbeli nagytestvérnek, hogy rosszul bánnak velünk, oké, csakhogy a nagytestvér aligha fog idejönni, és rendet teremteni. Amit nem tudunk mi okosan, cselesen, békésen megoldani, azt senki nem fogja helyettünk megtenni, ezt illene tudnia azoknak, akik éppen az autonómiáért küzdenek.
    Autonómiáért, bepanaszolásokkal? Persze, panaszkodni is lehet, de egy autonóm ember a reális esélyeket figyelembevéve befolyásolja a történéseket.
    A BKB eddig a siránkozásokat tudta egész magas fórumok elé vinni, oké, csakhogy nulla a teljesítménye a saját egyetemi közegével való kommunikálásban. És nulla is lesz mindaddig, ameddig azt a minimumot is képes figyelmen kívül hagyni, hogy néhány ember viselkedéséböl NEM következtetek egy népcsoport tulajdonságaira (nem “románozok”).

  12. Hatházi András

    Csak néhány kérdésem lenne.
    Ha olyan fontos ez a kérdés, akkor miért voltunk alig néhányan a szenátus eme problémát firtató ülésein?
    Jellemző-e mindannyiunkra ez az agressziv hangnem? (Pl. az, hogy a másik fél mindig: “Hazudik!”.)
    Ha ennyire igényesek vagyunk, miért engedjük meg, hogy a körlevelek ékezetek nélkül terjedjenek, és hemzsegjenek a helyesírási hibáktól?
    Ha ilyen körültekintőek vagyunk, miként lehetséges, hogy figyelmen kívül hagyjuk egy egész kar kérését? Nevezetesen azt, hogy a Színház és Televízió Kar oktatói csak abban az esetben egyeznének bele a különválásba, ha a különálló művészképzésnek is megteremtődnének a feltételei.
    Vajon tényleg megélnénk a nekünk jutatott költségvetésből?
    Ha már ennyire szenvedélyes a vita, lehetséges-e egyáltalán bármiféle megegyezés a két fél között? És egyáltalán: akarunk-e megegyezni, vagy “csakazértis”?
    Miért tűnik úgy, hogy ez már nem az egyetemről szól, hanem a politikai rivalizálásról?
    Tisztelettel, Hatházi András, adjunktus.

  13. Kelemen Attila Ármin

    Enikő, várjuk a reakcióidat a beírásokra. A.

  14. Magyari-Vincze Enikő

    Kutatóként az ember nem könnyen szól bele a napi politikai ügyekbe és nyilván sok gyakorlat kell ahhoz, hogy megtalalálja ilyenkor a megfelelő nyelvezetet. Persze a kérdés az, hogy mi a célja. Ez alkalommal, az internetes napló révén egy fő célt követtem. Felrázni a közvéleményt azzal kapcsolatban, hogy milyen fordulatot vettek és milyen logikát kezdtek el követni az események mozgatói akkor, amikor bojkottra és polgári engedetlenségre szólították fel az egyetemi tanárokat, miközben azt is üzenték, hogy az a “magyar” aki ebben őket követi. Soraimból nem hiányzott az indulatosság, de sejtettem, hogy éppen ez az, ami felráz. Vállaltam ezzel azt a bemocskolást is, amit a hozzászólások egy részében megkaptam. (Mellesleg jegyzem meg: amikor 1999-ban a Replikában írásom jelent meg a kolozsvári egyetemről, nem mozgattam meg ennyi (hazai) véleményt). De azt is sejtettem, hogy többen elkezdenek másfajta kérdéseket feltenni. Selyem Zsusza, Hatházi András, Szép Márton, Kelemen Attila ezt tették. Ezért már megérte. És megérte azért is, mert azóta sokan észrevették, hogy milyen irányba indultak el a dolgok, és maguk a szervezők is visszavontak valamit harcias eszköztárukból. Na persze nem miattam. Csak remélni tudom: én is hozzájárultam ahhoz, hogy egy pillanatra megálltunk és elgondoltuk, mi is történik tulajdonképpen, és – egyetemi tanárokként – miért is jutottunk abba az áldatlan helyzetbe, hogy bizonyos politikai érdekeknek alávetett csoportosulás el akarta hitetni velünk, semmit sem érünk nélkülük. Rövid idő alatt be akarták bizonyítani, hogy egyetemünk, aminek fejlesztésén mindannyian jónéhány éve működünk, csődbe ment és nem lehetséges a “románokkal” való együttműködés, ezért robbantani kell. De ezt ők eleve feltételezték (hosszasan lehetne elemezni, miként jött létre és maradt fenn ez a kulturális “tudás” Erdélyben mind a magyar, mind pedig a román közegben és miért van nehéz dolguk, etnikumuktól függetlenül, azoknak az értelmiségieknek, akik ennek lebontásán dolgoznak). Most meg vélhetően “bebizonyították”. Mindezt azért, hogy kihirdessék a szétszakadást. Bármilyen áron. Amiről el tudjuk képzelni, hogy egyesek számára karrier-lehetőség, vagy egyszerűen meggyőződés, avagy egyéni tapasztalatokon nyugvó döntés, nincs jogom ezt elvitatni. De miért is kellene hallgatniuk azoknak, akiknek nem az? Miért is nem szabad a 21. században erről másként gondolkodni? Akár itt, Erdélyben, és akár a magyar-román kapcsolat erőterében. És talán főként itt, az egyetemen.

  15. Kelemen Attila Ármin

    Közben ma megjelent az adatbankban Enikő vendégoldala, benne a jelzett szöveg a Reblikából. Itt:

    http://magyari-vincze.adatbank.transindex.ro/belso.php?k=44&p=3587

  16. Szabó Ági

    És hova álljanak a diákok?

    Többezer magyar egyetemista tanul Kolozsváron. És úgy tűnik, hogy ők azok, akik kimaradnak ebből a vitából, és csak és kizárólag az oktatók érveiről esik szó. Szó volt a BKB tagjainak kompetenciájáról, szó volt a multikulturális egyetem ügyéért dolgozó tanárokról, szó volt politikai, szakmai érdekekről, erdélyi magyarságról… csak arról nem, hogy mi lenne jó és mi lenne rossz a diákoknak. Végülis róluk szól az egyetem, nem? És olyan szinten folyik a vita, hogy egy elsőéves diák bocsánatot kér azért, mert létezik….

  17. István

    Volt “szerencsém” két szakot is elvégezni a Marga-Szamosközi “multikulti” egyetemen, és ha már felvetették a diákok helyzetét, elmondom, hogy véleményem szerint a magyar diákoknak már semmi vesztenivalójuk nem lehet ebben az ügyben. Hogy kinek lehet, arról viszont lenne egy véleményem.
    Az tény, hogy a multikulti hozott egyet s mást: pl. sokkal több mindent lehet tanulni magyarul, viszont ebbe azt hiszem senki nem is kötött bele a BKB részéről sem, és azt sem látom, miben változna önálló magyar karok (uram bocsá’ önálló egyetem) létrejöttével. Esetleg annyi, hogy a beiskolázási számokba is jobb beleszólásunk lenne, de erről inkább nem szaporítanám a szót.
    Ellenben mi van most? Csak néhányat a sokból:
    Pl. teremproblémák: a románoknak van, ha akarjuk, ha nem; nekünk is van, de csak ha ők úgy akarják. Ha beengednek, ha épp nincs ott órájuk vagy nem adják bérbe. Persze, a helyzet változhat karonként, de a probléma létezik. Amúgy ez az akarat-logika szinte mindenben érvényesül.
    Pl. abban, hogy szinte semmi döntési autonómiája nincs a magyaroknak: abban is, hogy mit tanítsanak, a román vonalat kell követni. Engem ez adott ponton oktatóként zavarna.
    Pénzügy: egy-két éve emelték meg a magyar diákokra eső szorzót, mégse változott semmi. Se te új könyvek könyvtárakban, se te felszerelés vagy akármi.
    Vegyük észre: a jelenlegi “multikulturális” jelleg abból áll, hogy kirakatba teszik a magyar nyelvű oktatást. Amikor már nagy a gáz, megígérnek magyar feliratokat… persze miután a Bizottság megvizsgálja, ez miként lehetséges. Szerintem ez vicces. Csakhogy egyesek ebben a multikulti újabb diadalát könyvelik el :) . Mint amúgy minden látszatintézkedésben.
    Van még egy kedvenc diskurzusom: ha intézményi változások lennének, visszaesne a magyar oktatás színvonala - aggódnak román kollegáikkal karöltve egyes “felelős” magyar oktatók. vagyis attól jó (?!) a jelenlegi oktatás, hogy ők - ez románul jobban hangzik: - vegheaza asupra intregului proces…?! vajon az oktatás színvonala elsősorban nem maguktól az oktatóktól függ?!

    Egyesek számára mégis fontosabb arról értekezni egymást pocskondiázva, hogy hol doktoráltak/nak, mióta, meg ilyenek, jó, hogy abba nem kötött bele senki, hogy miből, és miért. Vagy az itt megszólaló emberek helyesírásába. Vagy pártpreferenciájukba. Könyörgök, mi köze van ennek a lényeghez??????? És mi köze bárkinek ahhoz, hogy más emberek ezek mentén miként jellemezhetők?
    Egyesek érzik, hogy vesztenivalójuk van. Ebben az ügyben csakis az érezheti ezt, aki jelenleg pozícióban van, vagy akinek kényelmes a jelenlegi struktúra, akinek nem éri meg kockáztatni. Semmit. Nemhogy megrovó leveleket a rektortól, de a jelenlegi struktúra normáinak való minimális megnemfelelést sem. (Mert fosunk a pozíciónk miatt…)
    Hogy ki miért került oda, ahol van, mindegy. Egyesek reális érdemeiknek, mások talán a románokkal való “együttműködőkészségüknek” köszönhetően. Értem alatta: a professzori fizetésért cserébe elvárható a „lojalitás”, bevehető, vagy legalábbis eltűrhető a maszlag. És ezek után könyveljük el sikerként, hogy egy volt magyar rektornak is lesz szobra. (csak mit írunk majd alá? Az, hogy “kiszabadítottuk”, már le van védve azt hiszem…)
    Azt hiszem, az előzőekkel összefügg a kontraszelekció problémája. Bizonyos karokon (tisztelet a kivételeknek, két egyetemből csak az egyiken tapasztaltam) az a jobb, ha nincs véleményed, ellenben simulékony vagy. Azt pedig senki le se szarja, hogy ezek az emberek majd következő generációkat tanítanak, azok ismét újabbakat, and so on…

    Remélem így is szabad gondolkodni a 21. században. Itt, Erdélyben, vagy akárhol.

    “Csak remélni tudom: én is hozzájárultam ahhoz, hogy egy pillanatra megálltunk és elgondoltuk, mi is történik tulajdonképpen, […] miért is jutottunk abba az áldatlan helyzetbe, hogy bizonyos politikai érdekeknek alávetett csoportosulás el akarta hitetni velünk, semmit sem érünk nélkülük.” - írja e blog tulajdonosa valahol.

    Nos: esetemben hozzájárult, elérte célját. Elnézést, hogy kivágtam az egyetemi tanárokra vonatkozó mondatot az idézetből, de véleményem szerint ez másokra is vonatkozik, pl. diákokra, mint olyan.

    Végül: nem szeretem szövegkörnyezetükből kiragadva értelmezni valaki mondókáját, viszont azt hiszem, az idézet második fele a másik oldal képviselőinek szájából is tartalmazna némi valóságot.

  18. balázs a darázs

    volt 12 osztaly magyarul
    ment is betuvetes hanyagul

    jott aztan az egyetem
    masok nyelven tanultam keresni kenyerem

    mara mar elmaradt az ekezet
    oly nagy baj ez herczegem ?

    PS.
    Elnezest mindenkitol hogy magyarul akartam tanulni es nem volt idom kivarni …
    A gyerek ugy 17 ev mulva kerul egyetemre, ha az esze is engedi. Addig meg varunk na. Ido van.
    Ami komolyan nyugtalanit hogy 17 ev mulva mar Eniko asszonysag nyugdijba vonulhat es mar csak a BKB tagjai adhatjak at a tudas morzsait.

  19. Katalin

    Az ékezetekről annyit, hogy Romániában még nem mindenhol létezik magyar nyelvű billentyűzet…..

  20. Sanyi úr

    Balázs, a darázs:

    “Ami komolyan nyugtalanit hogy 17 ev mulva mar Eniko asszonysag nyugdijba vonulhat es mar csak a BKB tagjai adhatjak at a tudas morzsait.”

    Nem kell izgulni. Jó kezekben lesz a csemete.

  21. Nagy István

    Bakk Miklós http://politika.transindex.ro/?cikk=3994 hozzászólása nyomán jutottam el Erre a nyomelemző blogra. Elolvastam mindent. A hozzászólásokat kiváltó alapszövegre nem reagálok, de sok másra, azokat idézve, igen, és ez azt is elárulja, hogy mit írtam volna Magyari Vincze Enikő véleményéhez, -ről.

    Selyem Zsuzsa: „hogyan képzeli el a BBTE-n belül az önálló karok müködtetését, ha abból indul ki, hogy a román vezetéssel nem lehet tárgyalni”

    Ön szerint lehet velük tárgyalni? Miben engedtek eddig? Magyar feliratok? Saját költségvetés?

    Magyarosi Laszlo: „razak magukat ele hatra”, „tortenelmet meg foldrajzot az anyanyelvukon (magyarul) tanulhassak”, „mutassa”, „holmi tolvaj gazember”

    A stílus maga az ember.

    Jakabfy László

    Abban vehemens, hogy Bolyai nem Bólyai, de számára romániai magyar egyetem mintha már létezne.

    Kelemen Attila Ármin „…kezd kialakulni az a forradalmi légkör, amiben egyre több bátorság kell egy BBTE tanárnak ahhoz, hogy elmondhassa az ellenvéleményét, mert símán kiteszi magát annak, hogy a politikai címkézés áldozata legyen.”

    Kiről írt? Magyari Vince Enikőről? Ki fogja cimkézni? A FIDESZ, esetleg az RMDSZ?

    Szép Márton: „A BKB eddig a siránkozásokat tudta egész magas fórumok elé vinni, oké, csakhogy nulla a teljesítménye a saját egyetemi közegével való kommunikálásban.”

    Téved kedves Márton. 100%-ra teljesítettek. Minden román egyetemi szenátus-tag az önálló karok ellen szavazott. Ez önmagáért beszél, még akkor is, ha magyar szempontból ez 0%-nak tűnhet, de nem annyi! A 100% a félelmet jelenti, és az mindig rossz tanácsadó.

    Hatházi András: „…csak abban az esetben egyeznének bele…”

    Önző hiúság.

    „Vajon tényleg megélnénk a nekünk jutatott költségvetésből?”

    Rettenetes lehet, ha felsejlik egy árnyék. Akkor az már maga a legsötétebb éjszaka.

    Magyari Vincze Enikő:
    „…az internetes napló révén egy fő célt követtem. Felrázni a közvéleményt…”

    Tényleg, a közvéleményt?

    „… bizonyos politikai érdekeknek alávetett csoportosulás el akarta hitetni velünk, semmit sem érünk nélkülük …”

    Az ÖRDÖG mindig, és mindenütt jelen van.

    „…hosszasan lehetne elemezni, miként jött létre és maradt fenn ez a kulturális “tudás” Erdélyben mind a magyar, mind pedig a román közegben és miért van nehéz dolguk, etnikumuktól függetlenül, azoknak az értelmiségieknek, akik ennek lebontásán dolgoznak …”
    Ezt a „tudást” tényleg az erdélyi multikulturális egyetem sok évszázados léte hozta össze, és szervessége miatt kilátástalan a szétválasztás?

    „Miért is nem szabad a 21. században erről másként gondolkodni? Akár itt, Erdélyben, és akár a magyar-román kapcsolat erőterében.”

    Miért van az, hogy a fenti idézetben nekem a „román-magyar kapcsolat erőterére esik a hangsúly? Ugye nem véletlen?

    Szabó Ági:
    „… csak arról nem (volt szü), hogy mi lenne jó és mi lenne rossz a diákoknak. Végül is róluk szól az egyetem, nem?”

    Az egyetem a népről, a nemzeti közösségről, annak és nem az egyén vagy egyének minapjáról szól, kedves Szabó Ági!

    Katalin
    ”Az ékezetekről annyit, hogy Romániában még nem mindenhol létezik magyar nyelvű billentyűzet….. „

    Kedves Katalin! A monitoron olvasható betű nem attól ékezetes, hogy mit festettek a billentyűzetre!
    A követendő útja: Start, Control Panel, Regional and Language Options, Languages, Details, Settings, Add és kész.

  22. Balázsi-Pál Előd

    “Az egyetem a népről, a nemzeti közösségről, annak és nem az egyén vagy egyének minapjáról szól!”

    Kedves Nagy István!
    Az egyetem az oktatásról kell szóljon elsősorban, nem a népről, nem a nemzeti közösségről. Persze vannak a dolgok közt összefüggések, de az egyetem nem egy szimbólum kell legyen, hanem egy működőképes intézmény, amelynek a tudás átadása a célja, és nem a nemzeti érzés ápolása. Nem egy újabb üres szimbólumra van szükségünk (lásd az RMDSZ egyik legnagyobb “megvalósítását”, a Szabadság-szobor “kiszabadítását”, ami szépnek lehet hogy szép, de a politikai tőke kovácsolásán iparkodókon kívül senkinek sem használ).

    Hantz Péterék nagyon jól kihasználják ezt a szimbólum-ütőkártyát, és egy olyan képletet állítanak fel, amelyben mindenki, aki nem ért egyet a BKB-vel, abban a pillanatban nemzetárulóvá válik. Amúgy itt meg kell jegyeznem, hogy nagyon tisztelem Hantzékat azért, hogy minden erejükkel dolgoznak az ügyön, amelyet fontosnak tartanak, s így jelen pillanatban a BKB az egyetlen romániai magyar szervezet, amely tényleg működik, ráadásul látványosan.

    De ez a sarkítás akkor sem használ, hiszen hiába jön bárki megalapozott érvekkel az önálló magyar karok vagy a Bolyai egyetem “ellen”, az érvek nem fognak meghallgatásra találni, le lesznek seperve egy kis nemzetárulózással. S lehet, hogy majd boldogan lecseréljük a régi trabantunkat egy gyönyörű, szupergyors ferrarira, csak nehogy az első kanyarban kiderüljön, hogy a fék bizony nem fog.

    Tehát: a szimbólumokat (a multikulturalitás és az önállóság szimbólumát IS) félretéve kellene érvelni: miért lenne jobb a diákoknak önálló magyar karokon tanulni, illetve miért lenne jobb a jelenlegi rendszert fenntartani. Diákokat írtam, de írhattam volna úgy is, hogy “mitől lesz jobb nemzetünknek, hogy diákjaink…”, vagy úgy, hogy “mitől lesznek jobbak az oktatás feltételei…”, vagy “miben fogja segíti az oktatók munkáját az önálló kar?”. De a lényeg ugyanaz. Ha az oktatás színvonala nő, az jó a diáknak, jó a tanárnak, jó a nemzetnek. Ha nem, akkor épp azon vagyunk, hogy gyártsunk egy újabb fölösleges szimbólumot, ami annyival rosszabb a szabadság-szobornál vagy a tiszteletbeli székely oklevélnél, hogy ennek tényleg kárát láthatjuk. És bízom benne, hogy Hantzék tudják: nem akkor érik el a céljukat, amikor lesznek magyar karok vagy lesz Bolyai Egyetem, hanem amikor ez(ek) JOBB(ak) lesz(nek), mint ami eddig volt.

  23. gubacs

    annak a jegyében, hogy lezajlott “A tanácskozás”, egy rövid és velős vélemény: kolozsvári elit impotencia …. bármelyik oldalról is nézzük …

  24. Markó Bálint, adjunktus

    Kedves mindenki!

    A vita jó és szép és kell is, de úgy vélem egyetemügyben egy kicsit mérsékeltebb hangvételt kellene megütni, s az érzelmeknek (főleg a túlfűtötteknek) kevesebb teret kellene adni. Egyrészt jó lenne, ha megértenénk, hogy állásponttól függetlenül az oktatók az oktatás javítását óhajtják. Hogy ezt ki miként gondolja, az egy másik kérdés.

    Sajnálatos az, hogy gyakorlatilag évek óta párhuzamos szövegeleséknek lehetünk tanúi. Az egyetemen a magyar oktatás ugyanis meglehetősen vegyes képet mutat. Igaza van Selyem Zsuzsának, ha azt mondja, hogy náluk (a filológián) nem mozdult annyi minden, amennyi mozdulhatott volna (bár a három tanszék létét én nem nevezném éppen semminek), de azt azért keményen megkérdőjelezem, hogy egy ilyen állítást meg lehet-e fogalmazni általános érvényűként az egész egyetemre vonatkozóan. Nyilvánvaló módon nem igaz a “toporgás” sem a biológiára, sem a kémiára, s főleg nem a jogra vagy a közgazdaságtanra, enyhén szólva félretájékoztató jellegű (alig két éve indult a biológián magyar mesteri!) Azon is lehet morfondírozni joggal, hogy mit engednek vagy nem engednek a román kollégák, de hozzáteszem, hogy ez sem általánosítható (lásd terem, tanrend, állás és egyéb problémák), vannak rosszabb és jobb helyzetek. Gyakorlatilag szembesülnünk kell azzal, hogy a BBTE keretében jelenleg akármire felhozhatunk példát. Negatívat és pozitívat egyaránt. Mindez pedig egyre utal: az egyetemi oktatók hozzáállásán (kari-tanszéki szinten) sokkal több múlik, mint azt hisszük, elfogadjuk, bevalljuk.

    Kétségtelen kellemes és kényelmes álláspont hibáztatni valakit, valamit, legfőképpen a politikumot - amint az a legutóbbi gyűlésen mindvalahány oldalról elhangzott (!) -, de egyúttal tipikusan erdélyi és tipikusan elhárító magatartás. Valljuk be, az egyetemi oktatók összegyetemi szinten sem életképes stratégiával, sem megfelelő megoldásokkal nem jöttek eleddig, csupán bombasztikus kérésekkel (többnyire egyértelműen elutasításra ítéltekkel), vagy ködös filozófiákkal, ami semmiben nem segített a politikumnak, sőt (ez is elhangzott a gyűlésen). Csak egy példa: nem az oktatók hozzáállásán és számításain múlott (bár úgy lett volna!), hogy a pozitív diszkrimináció elvével élve a magyar hallgatókra vonatkozó ún. fejszorzót központilag megemelték 2-re az elmúlt két évben, hanem a “tétlenkedő” politikumon. Márpedig e nélkül a “toporgó” eredmény nélkül feltehetően egy-két szakot meg is lehetne szüntetni (s még így is deficites számos magyar szak!). Hadd árnyaljuk hát a képet és ne higyjük azt, hogy minden olyan egyszerű. Leginkább a pragmatizmus általános hiánya az, ami megmutatkozik a jelen állapotban.

    Nem szabad elfeledni azt sem, hogy számos kérdés nem csak a mi problémánk: a pénzügyi önállóság kérdése legalább annyira érinti a román kollégákat is, s e tekintetben egy sokkal átfogóbb reformra van szükség, ami már nem csak magyar kérdés. Feltehetően sokat lehetne filozofálni, személyeskedni, és legfőképpen szentimentálisan kisebbségi vonalon frusztrálni embereket, hogy ne vállalják vagy csak félve véleményüket. Kétségtelen, hogy a BKB katalizátor szerepet vállalt fel és bizonyos lépésekig helyesen tette. De pozitívumon innen és negatívumon túl a helyzet most mégis arról szól, hogy miként tudunk fejlődni és nem megrekedni, miként tudunk szakmailag jók lenni és oktatásban is. És ennek csak egyik összetevője a magyar kar, de magunkat hitegetnénk, ha azt vallanánk, hogy ennek kiharcolása egy csapásra mindent megoldana. El kell fogadni, van egy állapot ami adott, lehet vitatni, ki miért hibás és hogy, de ez nem visz egy fikarcnyival sem közelebb a fejlődéshez, sőt, leköti fölösen energiáinkat.

    Sajnálatos, hogy az EUs csatlakozás küszöbénnem arra vonatkozóan dolgozunk ki kivitelezhető (!) lépésekből álló stratégiát, hogyan fejlesszük a magyar felsőoktatást, holott a felsőoktatási piac megnyílása lesz a reális veszély, és bármilyen furcsa, nem a román kollégák fogják kiiktatni (amit egyébként sem tennék, mert nem érdekük) a magyar tagozatot, hanem mi magunk a magyarországi konkurrenciával karöltve, ha nem vagyunk képesek megerősödni (szakmailag is!). Természetesen ennek egyik összetevője a tagozati autonómia kérdése, de nem kizárólagos, és kár, hogy az objektív és pragmatikus elemzések helyett meddő és botor vitákkal foglalkozunk. A továbbiakban is sokkal inkább abban látnám a közelebbi megoldást, ha végre születne egy BBTE-szintű szabályozása a magyar tagozatoknak, s őszintén remélem, ha más nem, legalább ez hozadéka lesz a lassan egy éve folyó hercehurcának. S ha mellé még karok is lesznek idővel, ám legyen. Csak legyünk felkészülve is rá!

  25. nagy zsolt

    Kedves Enikő,

    számomra mindegy, hogy az elmúlt 15 évben ki épített karriert, futott be nagy ívű tudományos pályát vagy ki volt az, ki csak cipőjét tanulta befűzni. Az se érdekel, hogy ki dönti el, hogy ki kapjon magyar állami támogatást, részben mert most is csak halandó -és részre hajló- emberek döntik el, részben mert én úgy is lecsúszok a támogatások nagy részéről, hiszen románul, román karon tanulok. Nem volt az én választásom.Teljesen mindegy, hogy mire mentek 15 év gondolkodással, terv szövéssel és stratégiák mérlegelésével, nincs önöknek még 15 évük, mert én, sehonnai, szívtelen bitang ember, biztosítani fogom majdani gyermekemnek a választás lehetőségét: nem Erdélyben fog felnőni.
    Kérem akadályozzon meg ebben! Hagyja az infantiliseknek, a tapasztalatlanoknak, a képzetleneknek kikiabálni a holnaptalan, levegőbe épített, jövő nélküli, silány magyar egyetemet. Majd ha az kész, a 15 év értékes tapasztalataival járuljon hozzá annak a káoszból való kiemeléséhez.

  26. Bíró Ádám

    Meghökkentőnek tartom, milyen keveseknek tűnt fel, mennyire kirívóan vérszegények és ködösek a BKB akcióit ellenző érvelések. Még Bakk Miklós – egyébként általam igen jónak tartott – újságcikke is csak sejteti, hogy azért itt talán valami más is van a feltűnően összefüggéstelen érvelés háttérben, mint a probléma mérhetetlen komplexitása.

    Ercsei Ferenc azon kevesek közé tartozik, aki veszi magának a bátorságot, hogy kimondja: itt „befolyásos és olykor döntésképes személyek úgynevezett »racionális érvek« – magyarán: kicsinyes anyagi érdek – miatt szegülnek szembe az erdélyi magyarság egyik alapvető igényével”.

    Mert értem én, nem könnyű a karok létrehozása, az egyetem szétválasztása, új egyetem indítása, és azt is belátom, hogy a BKB stratégiája kockázatos, és adott esetben több kárt tehet, mint jót. De mikor Magyari-Vincze Enikőnek és néhány érintett hozzászólónak az jut eszébe a magyar karok létrehozása és a Bolyai Egyetem megteremtése kapcsán – a Babeş-Bolyai vezetése és a román média igen agresszív ellenkampánya közepette –, hogy ez mennyi problémával jár, és ahelyett, hogy akkor vázolnák, hogyan is képzelik ők az egészet, inkább az foglalkoztatja őket, hogy a BKB tagjai mennyire frusztráltak, inkompetensek vagy Fideszesek – hát ezek után kénytelen vagyok egyetérteni Ercsei Ferenc megállapításával.

    Mert nézzük csak meg a lehetőségeket:

    1. Ha sikerülne az egyetem vezetőségén átverekedni az új karok létrehozását, akkor a már meglévő bebetonozódott pozíciók, féltett állások és a Babeş-Bolyai igen hathatós anyagi háttere maradna, de nőne a vezető pozícióban levők hatalma és az anyagi források fölötti befolyása.

    2. Ha szétválna az egyetem, akkor valószínűleg újra kellene szervezni az egyetemet, mindezt feltehetőleg a magyar közvélemény és civil szervezetek bizonyos fokú ellenőrzése alatt. És akkor megtörténhetne, hogy olyan tanároknak kellene távozniuk, akiknek amúgy semmi keresnivalójuk az egyetemen (mert esetleg nem föltétlenül rossz szakemberek, de rossz pedagógusok, elhanyagolják a tanítást, tiszteletlenül bánnak a diákjaikkal, ittasan járnak órára, a csinos lányokat csak bizonyos ellenszolgáltatások fejében engedik át a vizsgákon, vagy mert egyéb módon kivívták maguknak a diákok ellenszenvét – ha a kolozsvári diákok között terjengő pletykák csak egyharmada igaz, bőven van példa erre a Babeş-Bolyai magyar tanerői között is). Az is megtörténhetne, hogy olyanoknak, akik magánvállalkozásként üzemeltetik az egyetem pénze fölötti befolyásukat, a változás után benzire is alig fogja futni az így megkeresett sportautójukba.
    De ugyanígy aggódhatnak a tanársegédek és fiatal tanárok is, hogy vajon az új egyetemen megmarad-e a helyük, és esetleg teljesen jogosan aggódhatnak tekintélyes tanárok is, hogy egy „fideszes” BKB-szimpatizáns fogja majd őket kitúrni jól megérdemelt helyükről.

    Mindezeket figyelembe véve nem kell csodálkozni azon, ami történt. Hogy tudniillik a hozzászóló érintettek szerint a karok létrehozása az egyedüli járható út, de azt is csak óvatosan, hogy ne sérüljenek a pozíciók. De amikor a Bolyai Egyetemre terelődik a szó, akkor hirtelen egy összefüggéstelen kételyáradat és egy méltatlan hangnemű pocskondiázás zúdul az olvasóra, aminek a ki nem mondott, de egyértelmű következtetése az, hogy Bolyai Egyetem kéne ugyan, de nem kell.

    Hogy az erdélyi magyarságnak és a diákoknak mi volna a jó, a jelek szerint az érintett hozzászólók számára egy említésre nem méltó kérdés (vagy ha érdekes is volna, ők úgyis jobban tudják), és jellemző, hogy csak néhány olyan erkölcsi kaliberű embernek jutott eszébe, mint Szilágyi N. Sándor vagy Péntek János.

  27. Horváth Róbert

    Tiszteletem!

    Mellébeszélés elkerülése végett a Bolyai Kezdeményező Bizottság honlapja itt elérhető: http://www.bolyai-u.ro/bkb.php

    Mellébeszélés-összehasonlításképpen. Így viszonyulnak a Gândul olvasói a kérdéshez: http://www.gandul.info/2006-03-02/scindarea

    Egy kis magán-mellébeszélés: Édesanyám azt mondta, hogy tanuljak, végezzek egyetemet, hogy sok pénzt kereshessek és könnyü életem legyen. Román egyetemet végeztem, megtanultam jól románul (kolozsvári létemre az egyetemen kellet rájönnöm, hogy nem tudom igényesen kifejezni magam románul), könnyen találtam munkát Kolozsváron. Tanulhattam volna magyarul is, sokkal alacsonyabb színvonalon, s pár állásinterjún, amin átestem, csak makogtam volna románul. S lehet, most én is pesti cégnél dolgoznék…

    Tanulság?

  28. Horváth Róbert

    S ha már fennebb utaltam az igényességre: “amelyen”, nem “amin”. Piros pont annak, aki észrevette :-)

  29. Nagy István

    Kedves Balázsi-Pál Előd!
    A megközelítésével nincs mit kezdenem.
    1979-ben Temesváron végeztem, fizikát! A felkiáltójel nem véletlen. Általános iskolai tanárként élem mindennapjaim. A hazai, ezen belül az Arad megyei magyar közélet aktív részse vagyok 15 éve.
    Gyermekeim Temesváron voltak egyetemi hallgatók, állami egyetemen, tandíjmentesen.
    Számomra egyetem ügyben Gróf Klebelsberg Kuno a mérvadó. A Kolozsvári Egyetemet nem a diákoknak költöztette Szegedre, és a Pozsonyit sem Debrecenbe, hanem az összmagyarságért. És ez nem holmi naív múltbamerengés részemről.
    A sorrend a legfontosabb. Legelőbb a nemzet és rögtön után számomra az egyetem következik, az összes többi csak utána. Az egytemen tanító tanár is, de még az ott tanuló diák is. És legfőbb szempont a minőség és a rend.

  30. Laci

    Tisztelt Nagy István!

    A félreértés kedvéért szeretném a mondandom elején leszögezni: én vallom, hogy ismerni kell a múltat, ismerni kell a múlt nagyjait. Talán ezért is iratkoztam be pár évvel ezelőtt a történelem szakra.
    Ennek ellenére nem hiszem, hogy célravezető bizonyos egézséges kritika nélkül követni a múlt nagyjait.
    A társadalom változik, és most már odáig változott, hogy az egyetemen a diáknak szava van (Klébelsberg Kúnó idejében valószínűleg kicsapás járt volna ezért).
    Közhelynek számít, hogy a nemzet jövője az ifjúságban van, márpedig az ifjúság hajlamos elvándorolni abban az esetben, ha a lakóhelyén nem lát lehetőséget… Ha nem lát lehetőséget legalább arra, hogy saját sorsának alakulásába beleszóljon (ha már nem is tudja saját kénye-kedve szerint alakítani azt).
    És ez a fajta mentalitás (és most távol áll tőlem mindenfajta cinizmus) oda vezet, hogy a diákot (vagy fiatalt, ahogy tetszik) nem fogja érdekelni, hogy miként döntenek a feje felett. Nem vesz részt ebben, inkább más lehetőségek után tapogatódzik. A mai világban pedig próbáljunk meg jól müködtetni egy egyetemet a diákok részvétele nélkül. Van rá példa, csak szét kell nézni Kolozsváron…
    A BKB tagjainak pedig tisztelettel üzenem, hogy ennek fényében vegyék fontolóra, a diákságot hogyan lehetne belevonni ebbe a folyamatba. Nem érzem elégségesnek azt, hogy egy diákszervezet elnyilatkozza magát: szükség van önálló magyar egyetemre. Azt pedig nem méltó, hogy a diákokat pusztán tüntetőknek használják fel annak érdekében, hogy a közvélemény figyelmét tudják befolyásolni.

  31. Kiss Bence

    Hogy a Bolyai Tudományegyetem kérdése érzelmi vita az számomra sosem volt kérdéses. Ugyanazok az érzelmek hajtják, amik miatt anno elállták Eörsi előtt a szapi bejáratát, meg amiért a népszavazás után az emberek hátán felállt a szőr.
    A kérés érzelmileg és jogilag is megalapozott.
    Hogy rázós lehet az esetleges egyetem útja? (oktatóhiányon kívül másra nem tudok gondolni ilyenkor) Megeshet. De kitermelődik, magától, mint a gomba. Praxis sajnos inkább azt mutatja, hogy jobb ha mi döntjük el, mit is akarunk és nem egy (mégoly jóindulatú) román (többségű) vezetés. Ha nem másért, akkor azért mert a saját problémáinkat ismerjük.
    Selyem Zsuzsa írta, hogy nem jövőorientált a BKB stratégiája. Nem értek teljesen egyet vele, azonban az igaz, hogy alaposan végig kell gondolni, hogy mi is lesz MAJD.

    Tisztelettel
    Kiss Bence

  32. Molnar Zoltan

    Azoknak akik a rmdsz-t hibaztatjak a kerdesben: szerintem a partlogika
    ezt kivanja, hogy olyan kerdest vallal fel az rmdP, amelynek tarsadalmi tamogatottsaga biztositott. Tehat akkor ha a politika hozzaallasarol (vagy hozza nem allasarol) beszelgetunk, akkor vagy az erdekvedelem-partlogika kerdest kell megvitassuk, vagy a tarsadalmi tamogatottsagot elemezni egy kicsit (amely tarsadalomnak a megosztott oktatok is reszesei). Nezetem szerint rmdP-s politikai akcio nem lehet sikeres, amelyet majd magyar oktatok ,,szakmai'’ ervekkel hatbatamadnak. A politika jol teszi ha most kivar, hogy lassa meg melyik iranyvonal kerul ki gyoztesen, es majd azt felvallalhatja.

    Azoknak akik nem ertik, a nemzet fogalmat, es semmibe veszik, hogy az erdelyi magyar tarsadalom (a nep) egyontetuen tamogatja ezt az ugyet, lenne egy olyan ervem, amit a fillerdemokratak szoktak erteni. Az adofizetok penze tipusu megkozelitesrol van szo. Ugyanis, ha az erdelyi magyar adofizetoket megkerdeznenk, hogy mit szeretnenek, penzuket egy roman iranyitasu egyetem fenntartasara forditsak, vagy pedig a mi, sajat egyetemunkre, akkor a valasz azt hiszem egyertelmu.
    (Termeszetesen ha egy masik, a szociologus szakemberek altal gondosan megfogalmazott kerdest tesznek fel, akkor ki lehet hozni ennek az ellenkezojet is. Gondolok itt a Magyari Nandor-fele kozvelemeny kutatasra amelyet ‘96 tajan keszitettek a diakok koreben.)

    Tehat kedves, allami alkalmazott oktatok. Tessek meggondolni ezt az ervet is, hogy onok itt papolhatnak szakmai, meg racionalis ervekrol, ha egyszeruen a tarsadalom tomegei nem allnak maguk mogott. A blog reakciokat elolvasva is ez latszik.

  33. Nagy István

    Kedves Laci!
    A világot, ezen belül akár a kolozsvári egyetemit is, fel lehet fogni a személyes önmegvalósulás gyepszőnyegeként is. Ma ennek a megközelítésnek számos eleme része a hétköznapoknak. Globalizáció a neve. Ha úgy tetszik modern rabszolgaság. Addig működik, amíg nem nő be az ember feje lágya. Mert, aki nem alapít családot az alól kifut a szerinte sikeres élete is. Akinek családja van, annak felelőssége számosabb. Mozgástere kötöttebb. Erdély értelmes emberei közül sokan a világot megjárva éettek azokká, akik, de közben megmaradtak erdélyinek, magyarnak, és előbb-utóbb többnyire vissza is tértek ide. Most csak a Bolyaiakat említem. Én a gyökerekkel rendelkező emberekben és világban hiszek, mert az élet múlandó és a pénz használati- és fogyó eszköz. Klebelsberg Kuno pedig ebben az értelemben alkotott maradandót. Nem kívánom Önnek, hogy Ho Si Min városban legyen afrikatörténész.

  34. Atta Troll

    Erdélyben 1,5 millió magyar van - legalábbis hivatalosan. Hivatkozhatnak a bukaresti illetékesek bármire, de tény: jövőnket senkinek sem lenne jogában elvenni. Az illetékesek pontosan ezt teszik: elorozzák a jövőnket. Jómagam jogász vagyok és ismételten azt kell mondanom: amit annak idején elraboltak tőlünk, azt “egyszerűen” adják vissza: restitutio in integrum. Kérem, ez egy kétezer éves római jogi kitétel és helyénvalóbb, mint valaha. Pont. Ha 16 évi herce-hurca után, ma visszaadják a jogtalanul elvett földeket, erdőket, miért ne kapnánk vissza egyetemünket. Ez nekünk alanyi jogon jár.
    Ne pepecseljünk már annyit, fogjunk hát már végre! össze és merjünk jogainkért kiállni, mert ha egy ilyen ügyben sem tudunk összefogni, akkor mit is akarunk mi valójában?!
    Ugyanakkor ajánlom azoknak, akik nem ismerik a múltat, nézzenek utána, hogy a két világháború között a Bolyait hányszor fosztotta ki, tanárait hányszor alázta, verte meg a román hadsereg és hogy a magyar állam és az erdélyi magyarság segitségével hányszor kellett azt újjáépiteni, amig el nem vették tőlünk!
    A törvényesség határain belül, tegyünk már végre valamit mi, polgárok és ne számitsunk a románok jóindulatára vagy az RMDSZ-re vagy az EU-ra.
    A sok beszédből elég volt. Az üres dumával valószinüleg a magyarországi választásokat meg lehet nyerni, de helyzetünkön ez nem javithat.

  35. Körösfői Zsolt

    Érdekes volt elolvasni a leveleket. Minden vélemény magába hordozta a saját igazságát. A gond csak az, javítsanak ki, ha tévedek, hogy a beszélgetés párhuzamosan fut. Vannak emberek, akik ismerik egymást, ebből adódóan már régen nem az egyetem ügye a kérdés, hanem az egymáshoz fűződő jó vagy rossz viszony és vannak a diákok, akik ha kevésbé modorosan is, de nagyon jó rálátással fogalmazzák meg a problémákat. Ez a két tábor nem is figyel egymásra, a tanárok kollégáikhoz intézik mondandójukat, a hallgatók meg inkább bekiabálják véleményüket, de senki nem reagálja le. Meggyőződésem, hogy egy ilyen kaliberű kérdést bár nem lehet csak nemzeti lángolásból megoldani, jól meg kell szervezni a forgatókönyvet, de könyörgöm, mindennek az adja a lényegét, hogy nekünk, erdélyi magyaroknak legyen egy saját egyetemünk, amit mi tartunk fent és nem a mindenkori magyar kormánytól függ. Jó lenne erre figyelni. Hogyan legyen tartás bennünk, ha mindent a magyarországi támogatástól teszünk függővé?
    Nem értek az egyetemi szervezéshez, biztosan nem egyszerű feladat, de a mostani helyzet sem ablakba tenni való. Én is Kolozsváron végeztem, kerestük éppen eleget a szabadtermet, álltam sorban jó pár alkalommal ugyanazért a könyvért, amiért a többi 20 kolléga, nem igazán tudom, hogy mi lenne a nagy vesztenivalónk. Igenis jogunk és szükségünk van a saját egyetemünkre, ezt az ügyet pedig nem lassú tűzön kell kisütni, ezt jól érzékelteti az elmúlt 15 év sikertelensége (ami az önálló egyetem létrehozását jelenti).

  36. Kessler Jenő

    Elolvastam, mind a vitainditót, mind a hazzászólásokat. Az igazság, mint annyiszor, most is valahol a középuton helyezkedik el. Mint volt bolyais, mint a BBTE-en végzett, mint annak volt oktatója, nemcsak véleményem de személyes tapasztalataim is vannak arról, hogy mi is történt az egyetemen a kényszerű egybeolvasztás óta. Arról is, hogy milyen a román kollegák hozzáállása s mi az amit a magyar tagozaton a rendszerváltás óta sikerült elérni, illetve sikerült elrontani. Ezeket a tapasztalatokat próbálom meg röviden összefoglalni:
    1. Külön-külön lehet az ember a legjobb kollegiális viszonyban a román oktatókkal, amikor etnikumi szintre terelődik valamilyen probléma, akkor a szavazás is azzá válik. Javaslatainknak csak akkor volt esélye a sikerre, ha közömbös volt a román oldal szempontjából.
    2. Mind személyi, mind anyagi területeken kiméletlenül alkalmazzák a többségi elvet.
    3. A másodrendű státuszt nem vállalókkal folyamatosan éreztetik hatalmukat. A feltétel nélküli behódolók viszont számithatnak némi méltányosságra (előléptetés, diferenciált fizetés és dijazások területén pl).
    4. Mivel a román tagozaton sem kizárólagos szempont az oktatói képességek léte, ez nem jelent ellenállást, amikor a magyar tagozatra vennének fel ilyen képességekkel/készségekkel nem rendelkezőket.
    5. A külsőségek, a felszines eredmények hajhászása a trend a kutatómunka területén is. Igy jórészt megszüntek a rendszerváltáskor még létező alkotói/kutatói iskolák maradványai is. Ezeknek fennmaradása, vagy újak inditása nem jelent stratégiai cékitűzést.
    6. A magyar tagozat nemcsak a beleszólási/döntési jogától van megfosztva, hanem a rossz tendenciák is átterjednek rá.
    7. Mivel a magyar tagozatok okatói gárdái jelentősen megújultak az utóbbi években, hiányzik a generációfolytonosság is. A mai professzori, docensi cimmel rendelkezők jórészt a nyugdijkorhatárhoz közelednek s pótlásuk a többségi akarattól függ (s nem akarják tudomásul venni a már meglévő óriási aránytalanságok tényét sem). Ez egyes karokon a doktorátusi vezetések, a konzulensek száma, a tapasztalt előadók hiányában is megnyilvánul.
    8. Az egyes hozzászólók által emlitett terem, könyvtár stb. problémák a laboratórium/didaktikai anyag/gyüjtemény- függő szakok esetében a szétválást szinte lehetetlenné teszi, illetve folyamatos konfliktushelyzeteket teremthetnének.
    9. Ami a rendszerváltás utáni években el lett rontva a káderpolitika, tanszéképités, kutatási stratégiák, stb területén azt utólag igen nehéz kijavitani. Önálló magyar karok/tanszékek létrehozása megoldaná a problémák egyrészét, de számos újat is hozna létre.
    10. Akármennyit is hányjuk-vetjük a kérdést, a megoldást csak egy új, államilag finnaszirozott magyar tannyelvű egyetem oldhatná meg hosszú távon. De hogy erre lenne e politkai akarta/pénz/ szervezőkészség és emberanyag, a közeljövőben az igencsak kérdéses!

  37. Nagy István

    Az utóbbi hozzászólókkal semmi vitám, sőt.
    Azt szoktam mondani, bizonyára nem csak én, hogy a tett halála az okoskodás.
    Egy probléma nem attól oldódik meg, hogy elolvassák, majd arról beszélnek, hogy papír, ceruza, kréta, uram bocssáss tudás híjján nem megoldható. Mert még a tudás is megszerezhető, hát az épületek és annak mindennemű bútorai.

  38. Kessler Jenő

    S mi lehetne a megoldás?
    1. Maradjon minden úgy ahogy van, hiszen ezt szeretné kőbe vésni az egyetem vezetősége, karöltve a magyar tagozat okatóinak egyrészével. Majd lesz, ahogy lesz- alapon.
    2. Valamilyen módon (politikai nyomásgyakorlás, bojkott, sztrájk, stb, stb) legyen kikényszeritve a karok/tanszékek különválása és vállalni a belőle addódó problémákat. Ki képes ezt elérni, hogyan és ki vállalja a szervezést, a felelőséget?
    3. Találni valamilyen ésszerű kompromisszumot a jelenlegi helyzet javitására. Van egyáltalán ilyen lehetőség - látván a másik fél kompromisszum-képtelenségét, erőpolitikáját - ?
    4. Új megoldást keresni, de ki, kivel, mikor és hogyan?
    Tehát van e lehetőség/akarat valamelyik forgatókönyv megvalósitására?

  39. Nagy István

    A probléma megoldása a politika kezében van.
    A kultúráltság, a tolerancia, a kompromisszumkészség és a zsarolási potenciál eredője a politikai megoldás.
    A támasz a politikusokat székbe ültető nép.
    Az oktatói gárda és a diákság egy része bizonyos helyzetekben önként és (ön)érdekből felvállalja a fék szerepét. Meguk mögött tudhatják a szellemi értékeket nem becsülök sokaságát és az érvényesülést csak simulással elképzelni tudókat.
    A munkát a szakemberek kell elvégezzék, bár nem lesznek érte megfizetve, a dicsőséget meg nem biztos, hogy megérik.
    Önálló, elsősorban hazai, állami pénzből fenntartott magyar egyetem kell, minél előbb.
    A feladatot csak olyanok fogják fölvállalni, akiknek nincs veszteni valójuk, mert nemzetközileg elismert szaktekintélyek vagy olyan politikusok, akik holnapjukat nem féltik a képviselői illetve szenátori jövedelem és a parlamenti immunitás elvesztésétől.

  40. Molnar Zoltan

    Mivel az egyetem honlapján már hallottuk, hogy Stefan Bathorirol és társairól lehet olvasni, ezért tőletek kérdezem, hogy a két háború között állami egyetemként vagy magánegyetemként működött a Bolyai?
    A rosszabb eset, hogyha állami egyetemként, mert akkor a ,,restitutio in integrum” nem alkalmazhato, mert tudomásom szerint a magyar állam erdélyi vagyonát Trianon után automatikusan a román állam kapta meg.

    Én hajlok az új, állami magyar egyetemalapitás gondolatát elfogadni, ha azt tekintjük, hogy ez a BB egy megkövesedett, kommunista tipusú nagyvállalatra emlékeztet minden jel szerint, főleg az emberanyagában. (Habár nem ott tanultam, de ilyen kép alakult ki bennem).
    Ez az új állami egyetem ötlet teljesen megkerülné az ellenérdekelt oktatókat, tehát a probléma a mi felünkön megszűnne, hacsak az nem váltana ki ellenállást, hogy egy ilyen egyetem megalapitása magával vonná azt, hogy a külső támogatások (pl. magyarországi) számára lenne egy újabb lehetséges célpont, tehát előfordulhat, hogy majd megint tiltakozás fog lábra kapni, hogy miért az újat támogatják a régivel szemben (a közelmúltbeli KMEI tiltakozás mintájára). De ez a támadás már nem lenne megalapozva ,,szakmailag”, ,,racionálisan” illetve nem lehetne ,,politikai-ideológiai” indittatású érvnek bélyegezni, amint teszik azt manapság egyesek.
    Mellesleg, ha Kolozsváron lenne, akkor a kiválasztott tanároknak is meglenne adva a lehetőség, hogy esetleg mindkét egyetemen tanitsanak.
    Budapesten az hirlik, hogy az Elte vs. Pázmány P. Egyetem közötti verseny abban a pillanatban eldőlt amikor az összes jó tanár átment a PP-re.

  41. Molnár Zoltán

    Hátulütője persze az akkreditáció.

  42. Melinda

    Legyen magyar egyetem, igen!
    De vajon kik fognak ülni padjain?
    Vajon nem lenne érdemes először a magyar középiskolák helyzetével foglalkoznunk, és elérnünk azt, hogy az iskolákban valóban szinvonalas, minőségi oktatásban részesüljenek gyermekeink, aminek szerves meghosszabítása lenne az egyetemi oktatás? De hol vagyunk még ettől?
    Két középiskolás gyermekem van, Kolozsvár “elit” magyar iskoláiban tanulnak. Sajnos , tapasztalatom az, és meggyőződéssel állítom, hogy nem csak az enyém, hogy sem az oktatás, sem a nevelés terén nem nyújtják már ezek az iskolák azt, amit valaha nyújtottak , és amit ma is elvárnánk tőlük. Gyermekeink tudása és gondolkodásmódja messze elmarad a hasonlóan nagynevű román iskolák diákjaié mellett. Nem (csak) a saját gyermekeimről beszélek, ez statisztikai tény.
    Valamikor a magyar oktatást “az óvodától az egyetemig” akartuk megvalósítani. Így is kéne, csak nem mindegy, hogyan. Ha csak az egyetemi oktatásra összpontosítunk, olyan, mintha egy kidőlt-bedőlt kalyibára próbálnánk cifra tetőt erőltetni.

  43. Kovács Szilamér

    Részben egyet értek Nagy Istvánnal abban, hogy a megoldás a politika kezében van.

    Csupán egy a gond, hogy a politikum feledékeny. Hajlamos igéreteit felejteni, mikor nehezebb problémák kerülnek terítékre. A civil társadalomnak, és köztük a BKB-nak, az a szerepe, hogy lépésre kényszerítse saját képviselőinket, mozgásba hozza a szénás szekeret.

    A BBTE oktatók nagyrésze ösztönös önvédelemből nyilvánvalóan elsősorban, így gondolkozik: “Mi lesz a kutatási pénzeinkkel?” Ha ezt meg ezt teszem, nyilatkozom.

    Ha valaki képes számukra újabb pénzforrásokat találni, melléje állnak az ügynek, ha nem sikerül, nélkülük kell az egyetem kérdést megoldani.

    És el kell fogadnunk, hogy lapulnak, mint nyúl a fűben.

    És az is természetes, hogy elsősorban azok fognak Egyetem-ügyben megszólalni akiknek még nincsenek szálai a CNSIS-ben (Nemzeti Felsőoktatási Tanács).
    Mert az szerintem, hiú ábránd, hogy egy elvárt kritikus teljesítményszint fölött a kutatási pénzek megítélése a tudományos teljesítményről szól.

    Tehát hagyjuk beszélni azokat, akiknek nincsen megkötve a keze. Mert a politikusainkat ingerelni kell, mert hanem elvesznek egy-két hektár erdő visszaigénylésében, egy szobor vagy szoborpark, akár székelykapu felavatásában.

    Nem vagyok foci rajongó, de azt hiszem, hogy BKB szerepe, hogy helyzetet teremtsen a politikum számára.
    A Transindex, pedig egy kitűnő fórum a drukkerek számára.

  44. Kessler Jenő

    Elhivatottság nélkül nem lenne szabad tanári pályára kerülni és azon maradni! Csakhát, sem a rá jelentkezéskor, sem időközben, sem “sinre” kerüléskor, de utána sem érdekel senkit, hogy felmérjék a képességeket, kialakitsák a szükséges készségeket és eltereljék azokat akik csak kenyérkerestnek tekintik a tanitást. Az egész rendszer úgy van kialakitva, hogy szinte csak véletlenszerüen kerülnek a pályára tanárságra alkalmasak is. Ráadásul, pont őket fogják kiszekirozni és feladásra kényszeriteni, mert igényesek szeretnének lenni nem csak magukkal, de a diákokkal és kollegáikkal szemben is! Ma is teremnek “Xántus Jánosok”, csak nem biztos, hogy eljutnak a tanárságig, illetve meg tudnak rajta maradni. A tanügyért felelősök mintha nem tudnák, hogy ezen a területen nem szabad selejtet termelőket a katedrára engedni, mert a hibák csak évek múlva kerülnek napfényre, amikor már igen nehéz rajtuk változtatni. Persze, ha alulmüvelt, médiafaló, könnyen manipulálható generációk sorozatgyártása a cél, akkor érthető a dolog. Távol álljon tőlem a szándék, hogy a mai tanárokat becsméreljem. Túlnyomó többségük jól és eredményesen akar dolgozni, s nem ő tehet róla, hogy nem tud mert nincsennek meg hozzá a képességei, illetve nem engedik az adott körülmények. Eredményesen megbeszélni a tananyagot csak kellemes emberi közegben lehet (ez a fontosabb mint a külső környezet), a tanár és a diákok közös munkája révén. De nem lehet úgy dolgozni, hogy akár páran is a gátlások feloldása alatt a gátlástalanságot értik. Ha a tanárnak nincsenek a “kezében” azok az eszközök, amelyek az osztályban folytatandó munka feltételeit biztositják, legjobb szándéka ellenére sem fog tudni eredményt elérni.

  45. Mantia András

    Melinda,

    nem gondolod, hogy:
    - a tanárokat az egyetemeken képzik ki
    - anyanyelvi egyetemi oktatás nélkül nem igazán lesznek szakmai szempontból jó tanárok, akik képesek érthetően átadni a tudásukat
    - amennyiben a diáknak nincs lehetősége olyan nyelven továbbtanulni, amilyenen a középiskolában tanult, hátrányba kerül

    Vagyis a kettőt nem lehet szétválasztani, minőségi magyar középiskolai oktatáshoz hasonló egyetemi szintű oktatás szükséges és fordítva. És minden jel szerint a mai romániai magyar nyelvű oktatás nem kielégítő, ezért igenis csak egyet lehet érteni az önálló állami magyar nyelvű egyetem létrehozásával. Főleg, mert akkor nem mások probálják megmondani, hogy mi is jó nekünk, mert ugye sokszor hallani, hogy “a magyar nyelvű oktatás miatt az életben hátrányban lesznek a magyar fiatalok”.
    Szóval legyen magyar egyetem, és most legyen. 15 év kivárásos politikája nem vezetett majdnem semmire, ideje lépni és ezért csak tisztelni tudom a BKB tagjait.
    Nem szabad félni attól, hogy “mi lesz ha majd…”. Biztos lesz megoldás és sokan fognak segíteni is megszervezni a “majd” utáni életet.

  46. Kiss Bence

    Kessler úr tanító/tanárképzésről írt véleménye teljességgel helyes. A jelenlegi (bolognai) rendszer sajnos épp ennek tesz keresztbe. Talán a bölcsészkaron lehet lemérni a legjobban, hogy mit is tesz az új rendszer. Német szakra, természetesen csillogó médiával olyanok jutnak be, akik egy vak hangot nem tudnak németül. Ezek az emberek később tanítani fognak. Evidens, hogy a következő generációknak teszünk ezzel keresztbe. Erre is megoldást kínálhat egy más felvételiztető rendszerrel dolgozó egyetem. Gyenge, vagy emigráló értelmiséggel kifogyunk a hazai magyarságból. Vitázni meg csak azon érdemes, ami van.

  47. Nagy Emőke

    Laci március 4.-i hozzászólására szeretnék reagálni, azon belül is arra, hogy nem elég, ha egy diákszervezet elnyilatkozza magát, hogy kell önálló magyar állami egyetem. Valóban nem elég. De:

    Az Országos Magyar Diákszövetség készített egy felmérést az elmúlt hónapokban Kolozsváron a diákok tanulmányi és életkörülményeire vonatkozóan. Szándékosan hagytuk ki belőle a magyar egyetem kérdését, mert azt gondoltuk, hogy egyrészt a diákok annyira kevés információval rendelkeznek a témáról, hogy az igen-nem válaszok nem lennének relevánsak, másrészt ha valóban komoly felmérést szeretnénk a témában, az önálló kutatást igényelne. Folyamatban van ennek kidolgozása, reméljük sikerülni fog.

    Az említett nyilatkozat tartalmazott érveket is, nem csupán annyit, hogy igen, szeretnénk magyar egyetemet. Leírtuk benne, hogy azért támogatjuk, mert az anyanyelvi oktatást elsődlegesnek tartjuk, mert fontosnak tartjuk az interdiszciplinaritást, ami a jelenlegi szétszórtság mellett nem működik, mert fontos egy olyan átfogó program kidolgozása, amely megoldja a román és az idegen (pl. angol) szaknyelv elsajátítását, mert az ösztöndíjak és a bentlakás helyek elosztásán javítani kell.

    Az itthonmaradásról a személyes véleményem a következő: mindaddig amíg a tanulás körülményei jobbak külföldön, hiába van minőségi oktatásunk, egyre többen mennek ki. Mindaddig, amíg pl. Magyarországon van diákmunka és diákhitel, ami miatt az is eljut egyetemre, akinek amúgy nem lenne rá anyagi lehetősége, addig sokan mennek külföldre. Sok olyan ismerősöm van, aki azért ment Budapestre, mert ott diákmunkából fenn tudja tartani magát, itthon pedig nem. Ilyen egyszerű. Lehet, hogy ez nem kapcsolódik szorosan a magyar egyetem kérdéséhez, de perspektivikusan gondolkodva, amikor arról beszélünk, hogy ki fog erre az állami magyar egyetemre járni, akkor érdemes ezen is elgondolkodni.

    Az állami magyar egyetemnek akkor van értelme, ha a külön adminisztráció miatt a magyar vezetőség eldöntheti, hogy mennyit áldoz szakkönyvekre, kutatásra, külföldi ösztöndíjakra, fejlesztésre. És igen, így van értelme. Nézetem szerint a diákok számára ezek az érvek, nem az, hogy jár nekünk, elvették tőlünk, tessék visszaadni, nemzeti identitás ápolásra kell, mert - már bocsánat, de - sajnos ezek kicsit kiüresedett és túlpolitizált fogalmak.

    Tisztelettel,
    Nagy Emőke

  48. Molnár Zoltán

    Kifutó rendszerben lenne érdemes gondolkozni a diákokkal kapcsolatban: a jelenlegi diákok helyzete ne változzon, míg a jövőben felvételiző magyar diákok számára új környezetet lehet teremteni.
    Ennél több szót a diákokra nem érdemes fecsérelni, mert ők a leginkább manipulálhatók, zsarolhatók (diplomák visszatartása, tanulmányok késleltetése stb.)

  49. Nagy István

    Kedves Melinda!
    A középiskolás diákokat csak egyetemet végzett tanárok nevelhetik, taníthatják. Az külön vita tárgyát képezhetné, hogy Romániában van-e tanárképzés. Személyes tapasztalatom és meggyőződésem, hogy csak szaktudós képzés van, de tanárképzés nincs. Szerencse és véletlen dolga, hogy kiből lesz jó tanár, ha már van egyetemi diplomája. Az általános és középiskolai oktatási rendszer meg úgy, ahogy van, elődlegesen agyoncentralizáltsága miatt alapjaiban átállítandó.

    Kedves Kovács Szilamér!
    A lapulás emberi gyarlóság. Mit termel(het)nek a lapulók? erkölcsi és emberi tekintetben, lapulókat? Ez kell nekünk?
    A romániai magyar politikai elit (nem mintha elit lenne) 1989 decembere óta minden egyes előállta alkalommal allergiával reagált a helyzetteremtésre. Most sincs ez másként, és változást sem várok.

    Kedves Nagy Emőke!
    Azt írja, hogy “Az állami magyar egyetemnek akkor van értelme, ha a külön adminisztráció miatt a magyar vezetőség eldöntheti, hogy mennyit áldoz szakkönyvekre, kutatásra, külföldi ösztöndíjakra, fejlesztésre.”
    Nem értem a mondatot, miféle külön adminisztrációra gondolt? Az Állami Magyar Egyetemnek saját igazgatása lenne, amely az egyetem költségvetéásét kezelné az általánosan érvényes szabályozások keretei között, legjobb belátása szerint.

  50. Atta Troll

    Jó, hogy létezik egy ilyen blog, de mintha szócsatává fajult volna az egész: elvesztettük szem elől a lényeget. Ne igyunk előre az egyetem bőrére: látom, sokan már azt vitatják, milyen nehéz is egy egyetemet működtetni, megszervezni, mliyen logisztikai gondok merülhetnének fel stb. Először is, szerezzük már vissza, harcoljuk már ki önálló egyetemünket és bár tagadhatatlan, hogy értelmiségünknek egy hosszútávú, életképes stratégiát kell kidolgoznia egy ilyen fontos intézménnyel kapcsolatosan, de ezért akkor fájjon a fejünk, amikor egyetemünk már létezik. Vegyük sorjában a dolgokat.
    Elkeseritő, hogy mennyire szőrszálhasogatókká váltunk, de ez valószinüleg azért van, mert egyedül maradtunk: politikusaink, pártunk balkániak lettek, csődöt mondtak, amint azt az elmúlt 15 év is bizonyitja. Odaát, függetlenül, hogy ki nyeri a választásokat, helyzetünk lényegesen nem fog hamar javulni.
    A BB lehet, hogy kriptokommunista lidércnek tűnik egyeseknek, de azért hagyjuk egy új, állami, magyar egyetem gondolatát és a vele járó akkreditációt(inkább beszéljünk magyarul: engedélyeztetést), mert ez össezhasonlithatatlanul nagyobb gondot jelentene, mint egy már létező és működő intézmény visszaadása.
    Bár elcsépelt, de az egyszerű igazságok a legnagyobbak:”Ne hagyjátok a templomot, a templomot s az iskolát!” Ne feledjük azért, hogy a Bolyait a magyar állam alapitotta, a magyar állam finanszirozta az első világháború végéig és a második világháború alatt, illetve az erdélyi magyarság pénzén lett kétszer is újjáépitve a két világháború között. Függetlenül attól, hogy magán- vagy állami egyetemként működött, amikor beolvasztották és BB lett, a “Restitutio in integrum” akkor is helyénvaló: be lehet bizonyitani, hogy az egybeolvasztás jogtalan volt és illik az előbbi helyzetet visszaállitani. Senmmi közöm az 1990 utáni igazságtalan, kommunista ihletettségű román törvényekhez. Ezek dacára is jogos a követelésünk és ha jogorvoslatot itt valószinüleg nem kaphatunk, ha a biróságra kerülne az ügy, de az európai törvénykezés - szilárd meggyőződésem - igazságot szolgáltatna velünk. Persze, jobb lenne oda nem jutni, de kérdezem én, az adott körülmények között a román fél képes lenne-e engedni, ha nem kényszeritik rá?
    Való igaz: ne az indulatok, érzelmek vezessenek ebben az ügyben, legyünk számitóak, ravaszok, realista “politikusok”, de azért lelkünk mélyén ne feledjük: Bolyai egyetemünk több számunkra, mint egy épület, egy intézmény - egy szimbólum.

  51. Benedek Barna

    Nagyon kérem Enikő, egy pillanatra szálljon magába és szégyellje el magát !
    Voltak Ön előtt oktatók, akik életükkel fizettek kultúránkért…

    mérhetetlen sajnálattal, Barna

  52. Nagy Emőke

    Kedves Nagy István!

    “Nem értem a mondatot, miféle külön adminisztrációra gondolt? Az Állami Magyar Egyetemnek saját igazgatása lenne, amely az egyetem költségvetéásét kezelné az általánosan érvényes szabályozások keretei között, legjobb belátása szerint.”

    Lehet, hogy nem fogalmaztam jól, de én is arra gondoltam, amit Ön írt/ért a külön adminisztráció alatt, azért írtam, hogy a külön adminisztráció miatt következik be az, amit Ön is ír, hogy önállóan döntenek a saját ügyeikben.

  53. Kovács Szilamér

    Egy rövid védőbeszéd Enikő mellett!

    Nem mintha egy sorával is egyet értenék! De vállalta, hogy kiáll a nyilvános pellengérre és a hátán gyűlhetnek gyönyörű gondolatok.

    A párbeszédre pedig szükség van, mert amit tematizálunk, azzal azonosulunk, annak érdekében gyakorolunk nyomást politikusainkra.

    Hála Istennek, a téma már elszakadt Enikőtől és egymagában gyűrűzik.
    Kedves Benedek Barna és Co., tehát visszafogottabban…

  54. Nagy Sandor

    Kedves Eniko!
    Elnezest nem tudok ekezettel irni magyarul ,megis annyit megjegyeznek ,hogy nem is annyira a teny ingerel miszerint nincs magyar egyetem hanem inkabb az a magatartas miszerint , masok mondjak meg ,hogy mi jo nekem!Ok az univerzalis emberi jogog osztogatoi!

  55. Kessler Jenő

    No, a mai Magyar Hirlapban Biró Béla elég érdekes cikket közöl a pénteki gyülésről. Véleményét csak részben tudom elfogadni, mivel a demokrácia diadalaként beállitani azt a magatartást amelyet a jelenlegi tagozati vezetőség vissszahivásáról nemmel szavazók illetve tartózkodók tanusitottak, az enyhén szólva is felemás érzéseket kelt. Ismét besöpörték a “szemetet” a politikum (RMDSZ) “szőnyege” alá!

  56. Molnár Zoltán

    Az a Bíró Béla cikk a hétfői maszolban is megjelent:
    http://maszol.ro/kozelet.php?cid=5659

  57. Nagy István

    “Az a Bíró Béla cikk a hétfői maszolban is megjelent:”
    Egy munka, két honorárium. Nem sepsiszentgyörgyön egyetemi oktató BB?

  58. Csűry István

    Kedves Enikő!
    Megint elszomorított. Most azért kesergek, mert nem találom a következetességet megszólalásában. “Az egyenlő jogoktól a diszkrimináció tilalmán át az egyenlőségig” szerzője belopta magát a szívembe azzal együtt, hogy akkor sem értettem egyet a véleményével, de meghatott az ügy mellett való kiállása. Melyik énjének hihetek?
    Szeretettel Csűry István

  59. Molnár Zoltán

    Bukarestben oktat BB tudomásom szerint.
    (Sepsiszentgyörgyön a BBTE közgazdasági ill. közigazgatási főiskolai szakjai vannak).

  60. papp sándor zsigmond

    hú, de jólesett kivándorolni.
    csak most látom, bizisten.

  61. Nagy István

    Kedves Papp Sándor Zsigmond!
    Így, csupa nagy kezdőbetűvel, ha megengedi.
    A kivándoroltak már kis betűvel kezdhetik “magyar” mondataikat?
    Nagy István

  62. Kovács Szilamér

    Elnézést, már megint jogokat osztogatok. Most azt mondom, engedjük meg a kivándoroltaknak, hogy irják kisbetűvel a nevüket. Mindenki tarthat bűnbánatot. Akár nyilvánosan is.

    Az ember nem tehet arról, hogy nem elég neki egy kenyérpiritó. Zsigeri ösztön a “gyűjtögetés”. Kell a piritó mellé egy hathengeres Volvo, hogy az ember reggel ezerrel tudja tépetni 100 mérföldről munkába.

    A nagy sebességtől azonban mindenki keresi az önigazolást. Igen, helyesen döntöttem, már szüleim megakarták tenni ezt a lépést, de csak bennem volt kakaó és rengeteg ész. Amit természetesen csak külföldön tudok kamatoztatni. Itthon nem engedi az RMDSZ. (Mondjuk ebben van valami.) Az a rakás igénytelen magyar aki mind nagybetűvel irja a nevét, üljön csak a tunyaságában, itthon a rögökön, a porban.

    Hú, azokat meg egyenesen fejbe kell ütni, akik külföldi ösztöndíjak után hazatérnek. Pedig mosogathatnának a cégemnél.

  63. papp sándor zsigmond

    imádom a kisbetűket.
    sosem volt autóm és nem is lesz. még román vagyok. bármikor visszamennék, ha tisztességes körülményeket feltételezhetnék: egy megélhetést biztosító állás (nem, nem a Bahamákra járunk nyaralni), valamiféle homályos jövőérzetet a leendő gyerkőcöknek (lásd még: óvodától az egyetemig).
    ja, a kakaót viszont imádom, és elborzasztóan sok eszem van. minden napra jut valami kis önigazolás.
    köszi szila.

  64. Kupán Zsuzsanna

    A vitázók mintha kicsit eltértek volna a témától…

  65. Kessler Jenő

    A vitázók (hol vannak?) mintha ejtették volna magát a vitát is!

  66. Nagy István

    A vita (?) lemerült. Újak nem lép(n-t)ek be, a régiek meg kibeszélték magukat.
    A blogger új témája viszont nem nagyon érdekli az itt hozzászólókat.

  67. Új hozzászóló

    Gondolkodtam azon, kiírjam-e a nevem, de nem az a fontos, hogy ki vagyok, hanem hogy kivagyok. Többször hallottam, olvastam, az a jó, hogy különbözőek vagyunk. No, de ennyire?
    7-én megszámoltam a hozzászólók(írók) táborait, kb. 21-en írtak M-V Enikő szavai ellen, 5-en mellette és 4-et nem tudtam hová helyezni. Megtörténhet, hogy 1, 2 hozzáírót nem számoltam, átugrottam. Nos, ez az arány egy kissé megnyugtat, de azért mégis kivagyok.
    Elfogadom, hogy különböző véleményen lehetünk, de hogyan történhet meg, hogy egy egyetemi tanár a saját hiányosságait rávetítse másokra és szétfröcskölje, akár egy gennyes, megromlott paradicsom? Jó, elfogadom, hogy a blog egyik értelme, hogy kiírjuk magunkból az érzelmeinket, de hogy második hozzászóláskor, mikor már vita alakult ki, akkor sem ír érveket, „kidolgozott koncepciók és racionális mérlegelések”-et, amiket másoknál hiányol, azt csak úgy tudom elképzelni, hogy őneki sincsenek. Azon kívül, hogy félti az anyagiakat. Egy egyetemi tanár?!
    Vagy nem vagyunk méltók, hogy ránk pazarolja drága idejét?!
    Attól is kivagyok, hogy sokszor úgy érzem, a vitának semmi haszna. Még távol állunk attól, hogy megtanuljuk, mi a lényege egy vitának. Így csak veszekedések vannak. Mindenki zúgja a magáét, örül, hogy „hallja a hangját”, de a másik gondolatait, ötleteit meg sem hallja igazán, nemhogy elgondolkodjon rajta. (Kivételek vannak.) Éppen ezért tétováztam, van-e értelme írnom, hiszen M-V E és a többiek holnap ugyanazt zúgják, mint ma, feltéve, hogy az érdekeik nem irányítják másfele. De aztán úgy gondoltam, nekem is jól eshet kiírnom magamból a gondolataimat. Ennyi haszna még van a vitáknak. Kipréselem a gombócot a torkomból.
    Ahogy kiderült a keresgéléseimből, M-V E attól borult ki, hogy a BKB javasolta a magyar állami támogatások megvonását. Erre ő azt fröcskölte, nehogy már mások mondják meg, hogy … Kedves Enikő, a BKB nem megmondta, hanem javasolta. Aztán ott túl, ha ránk hallgatnak, azt csinálnak, amit akarnak. És mi a baj abban, ha a BKB felajánlotta, hogy kielemzi a helyzetet? Őn is elemez és nem biztos, hogy helyesen. Hiszen csak a reál tudományok tudnak objektívek lenni, érzelemmentesek.
    A legnagyobb gombóc, amit nehezen tudok kipréselni az, ahogyan M-V E támadja, jellemzi a BKB tagjait. Hogy tehet ilyet egy értelmiségi?! Egyetemi tanár! Mondanám, hogy állati, de az állatok ennél messzemenően emberibbek. És nem igyekeznek ennyire félrevezetni („akik éppen hogy nem teljesítenek szakmai téren és most így kompenzálnak”).
    Mivel nem látom az arcát, nem tudom hogyan értelmezni Kovács Szilamér sorait:
    Az a rakás igénytelen magyar aki mind nagybetűvel irja a nevét, üljön csak a tunyaságában, itthon a rögökön, a porban. Hú, azokat meg egyenesen fejbe kell ütni, akik külföldi ösztöndíjak után hazatérnek. Pedig mosogathatnának a cégemnél.
    Tényleg így gondolja, vagy csak cinikus?
    Az, hogy különbözőek vagyunk, abból is kitűnik, hogy egyesek a komoly vélemények helyett másokba kötnek bele, olyan (szerintem) apróságok foglalkoztatják, hogy ki milyen karakterekkel ír. És miközben megszólja a másik helyesírását, ő is követ el hibát (nekünk jutatott költségvetésből - Hatházi András). Nagy István legalább kifejtette előzőleg a véleményét, s ha őt zavarja a kisbetű, hát istenem. Igaz, szerintem az ember a saját nevét úgy írhatja, ahogy neki tetszik és érzi. Más a helyzet, ha másról ír kisbetűvel.
    Szerencsére, voltak nagyon helyes hozzászólások, nem kis számban. Ezért érdemes volt végigolvasnom a vita anyagát. És a kishitűeknek vagy akadékoskodóknak azt üzenem, próbáljanak meg egy kicsit megoldásokban gondolkodni, megoldásokat keresni, ne állandóan az akadályokat meglátni, felnagyítani. Nem az a fő kérdés, mit miért nem lehet, hanem hogyan lehetne mégis. Mert azt hiszem és vallom, hogy az önálló magyar állami egyetem létrehozása Romániában igenis szükséges. Mikor, hogyan? Kérdések, megoldásra váró feladatok.
    Elnézést, ha követtem el helyesírási-, fogalmazási hibákat, de annak idején, tanulva a saját kárán, apám román tagozatra iratott, s csak ennyire telik most a tudásomból.
    Tisztelettel (?), ApróAfró

  68. papp sándor zsigmond

    ezt csak adaléknak a vitához, hogy lám, nekem es van véleményem.

    http://www.nol.hu/cikk/397031/

  69. Kovács Szilamér

    Kedves Új hozzászoló!

    Ezek szerint befuccsolt a költői pályafutásom, csupán rímmelni szerettem volna Nagytiszteletű Kisbetűs papp sándor zsigmond soraira.
    (”hú, de jólesett kivándorolni.
    csak most látom, bizisten. ” )

    Férfiasan beismerem, hogy 5 fokban eltértünk a vita tárgyától, de célegyeneseben haladunk az erdélyi társadalom fertőgócai, értsd TABU-köre irányába: impotens LEGITIM politikai képviselet, tudományos maszturbációt gyakorló karrieristák, kirekesztő akadémiai vérrokonság, gyerekeiket szeretetből a mesés Nyugatra üldöző szülők (Menj fiam, mert ott kolbászból a kerítés!) stb.

    Elnézést a sarkításokért!

  70. Kessler Jenő

    T. Új hozzászóló!
    Amikor az uborkafára már feljutott e.tanárokat(professzorokat) is lehet sakkban tartani/zsarolni egzisztenciálisan (doktorátus vezetés, 65 éven túl a nyugdijazás kitolása évente, diferenciált bérezés pontszámitása, konzulens cim adományozása, stb), akkor mit szólhatunk a docensi vagy adjunktusi pozicióban lévők önvédelmi reakcióihoz? A mostani kezdeményezés elinditóit is figyelmeztették már direkt és indirekt módon magatartásuk lehetséges következményeire! S a fenyegetések rendszerint nem maradnak pusztába kiáltott szóként. Saját bőrömön volt szerencsém tapasztalni, sajnos! Igy aztán érthető - ha nem is dicsérhető - sokuk korlátlan lojalitása. Viszont nem kellene őket ezért különösen tisztelni is, s alkalomadtán a gerincesebbek ellenében favorizálni erről az oldalról is! Ahogy számtalanszor megtörtént már eddig is pl. vezetőség választásnál, s más ilyen bizalmi szavazásoknál. Mindennek legyen meg az ára!

  71. Új széköly

    Nincs semmi bajom Enikõvel! Kimondta, kinyilvánitotta véleményét. Szabad és joga van hozzá, persze, ha akarunk egyetértünk vele, ha akarunk nem.
    Nem szeretem azt, hogy jellemez másokat. Nem biztos, hogy ez a módszer a legcélravezetõbb!!
    Ha Enikõnek joga van kinyilvánitani véleményét, akkor hagyja, hogy a BKB is kinyilvánitsa a véleményét! Tudtommal nem kötelezõ oda tartozni közéjük, csak ha akar…
    Jogonak tartom a kérésüket, mert az az intézmény valamikor a magyaroké volt! És miért ne lehetne most is az övéké?? Mitõl félünk?? Felvállalni magunkat, gondjainkat, problémáimkat! Nem vagyunk tökéletesek és nem is leszünk azok! Valahogy jó lenne, ha az (legalább!!) erdélyi magyarság nem egymás ellen acsarkodna!! Igaz, ez csak akkor lesz lehetséges, amikor a másikat is teremtménynek(persze magunkat is!) látjuk!! Valahogy ki kellene másznunk ebbõl a folytonos öntépésbõl… Egység! Talán ez lenne a helyes megfogalmazás, ha el nem csépelték volna ezt a szót!!
    Isten áldjon meg Benneteket! Próbáljatok egy pillanatra megállni és elgondolkodni! Nem olyan hosszú az élet, hogy egymást marjuk!!
    Az Úr legyen Veletek!
    Zoltán

  72. dorhuya

    Array

  73. phentermine

    Array

  74. M.Zoli

    Egyetem ügy, de hogyan? Így:

    A hit erejével a magyar egyetemért
    [ 2006-05-09 - 13:03:55 ]

    „Templom és iskola” Gyimesfelsőlokon
    „Kérjetek és megadatik néktek.” (Hegyi beszéd)

    Ma este Erdély-szerte legalább 10 településen imádkoznak együtt az önálló magyar egyetemért. Az ökumenikus imaestek során a történelmi egyházak képviselői közös imára szólítják az erdélyi magyarságot az anyanyelvű felsőoktatási intézmény visszaállításért, ugyanakkor megáldják az egyetemért folytatott világi küzdelem zászlóvivőit.

    Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön és Nagyváradon a templomok harangjai este 6 órára hívják templomba azokat, akik a magyar egyetemért akarnak fohászkodni. Kolozsváron, Nagyenyeden, Temesváron, Gyergyószentmiklóson, Szatmárnémetiben, Nagykárolyban és Székelyhídon 7 órától kezdődnek a közös imák.

    Tarr Margit

  75. buy viagra online

    Mark DietelbachNovember 11 2010I am interested in speaking to anyone with regards to security of where the AutoCAD data centre is located in the world. As a Canadian Government, we need to pay attention to the US Patriot Act with respect to where we have data hosted. Perhaps it isn’t a concern in the case of these AutoCAD files but we need to have had that discussion.I have copied a couple files to the site and opened them on the iPad. I am not an AutoCAD user, but I see the potential value in the product getting documents to the people in the field in a manner that they can easily work with. Conceptually this works but if I have 15 users in the field that need to have access to the same files, how is that handled? It looks to me like a one to one relationship with the files and the account. Perhaps I am not seeing what I need to see. I have noticed that when I logon at my computer, it logs off the iPad. That then tells me that I can’t have multiple people working off common documents. Example of potential use: We have AutoCAD drawings for each building that the City manages. These files are stored centrally, and currently they are accessed by field workers at City computers where they can find one at a facility. Not very optimized but it does work. If there are 15 of these field workers, we would have to copy the appropriate drawings to each separate user so they would be able to access them in the field…. I see you can share the document with someone else but I don’t see how that would resolve the scenario I am describing…

  76. cheap viagra usa buy viagra

    Új??? Én azt sem tudtam, hogy ott lehet kiszúrókészletet kapni! No majd megnézzük. Hol van? A gyerekosztályon? Tegnap az összes nagyszülő egyszerre garázdálkodott az Ikeában, én meg telefonon vezényeltem mit vegyenek. No azért ez így persze túl szép lenne… :) Csak anyós nem találta az ajándékot és kiagyaltunk valami mást helyette.Após meg magának vett ágyat az egyik szobába. Dagmar,We enjoy your effervescent weathercasts, and the other night I heard you say something that made me think you might be a Marilyn Monroe fan. If that’s the case, you might enjoy reading my novel “Better Than Chocolate.” It’s satirical, futuristic mystery, in which Marilyn is one of the main characters.Bruce Golden(former San Diego TV news producer)

  77. buy prednisone no rx fast delivery

    Hey hey hey, take a gander at what’ you’ve done

  78. where can u buy viagra

    That saves me. Thanks for being so sensible!

  79. Madina

    Dagmar,We enjoy your effervescent weetrahcasts, and the other night I heard you say something that made me think you might be a Marilyn Monroe fan. If that’s the case, you might enjoy reading my novel Better Than Chocolate. It’s satirical, futuristic mystery, in which Marilyn is one of the main characters.Bruce Golden(former San Diego TV news producer)

  80. college online

    Your website has to be the electronic Swiss army knife for this topic.

  81. credit cards lowest rates

    This insight’s just the way to kick life into this debate.

  82. car insurance free quote

    It’s good to see someone thinking it through.

  83. online schools

    That’s an astute answer to a tricky question

  84. free auto insurance quotes

    That’s going to make things a lot easier from here on out.

  85. auto insurance quote

    HHIS I should have thought of that!

  86. cheap insurance

    I want to send you an award for most helpful internet writer.

  87. viagaraforsale

    Hot damn, looking pretty useful buddy.

  88. purchasing auto insurance online

    That’s not just logic. That’s really sensible.

  89. insurance health trends

    I really needed to find this info, thank God!

  90. get car insurance online

    You’ve really impressed me with that answer!

  91. automobile insurance premium

    Please keep throwing these posts up they help tons.

  92. auto insurance quotes

    That’s an inventive answer to an interesting question

  93. search engine car insurance

    That’s a knowing answer to a difficult question

  94. cheap insurance

    At last some rationality in our little debate.

  95. auto insurance cheap

    This is crystal clear. Thanks for taking the time!

  96. viagra without subscription

    That’s a smart answer to a difficult question.

  97. www.blackjackspace.net

    I thought I’d have to read a book for a discovery like this!

  98. viagra pills

    This is a really intelligent way to answer the question.

  99. car insurance quotes

    Walking in the presence of giants here. Cool thinking all around!

  100. www.gettinginsurancequotes.net

    Your thinking matches mine - great minds think alike!

  101. car insurance quotes

    Dude, right on there brother.

  102. cheap insurance quotes

    At last, someone comes up with the “right” answer!

  103. best buy on cialis

    This is the perfect post for me to find at this time

  104. cheap health insuance

    Your article perfectly shows what I needed to know, thanks!

  105. share

    Appreciation for this information is over 9000-thank you!

  106. term life insurance policy

    If time is money you’ve made me a wealthier woman.

  107. payday loans

    iwjbkrtg payday loans

  108. www.healthinsurancebible.com

    You make things so clear. Thanks for taking the time!

  109. Ella

    Awesome article.Thanks Again. Keep writing.

  110. life insurance and quotes

    Kudos! What a neat way of thinking about it.

  111. www.yldiablog.com

    It’s always a relief when someone with obvious expertise answers. Thanks!

  112. insurance and propecia

    I never thought I would find such an everyday topic so enthralling!

  113. payday loans

    btuprk payday loans

  114. expinpr

    fteyrz

  115. hello

    dcwqbvi wdtwmvwd

  116. 90 day loans

    lfopcn 90 day loans

  117. payday loans

    yfrmkfdo payday loans

  118. instant loan today

    gwukog instant loan today

  119. payday loans

    bujfzq payday loans

  120. get a loan today

    butwoat get a loan today

  121. money mutual

    cxahya money mutual

  122. payday loans

    xlbvvvp payday loans

  123. payday loans

    khunqwl payday loans

  124. payday loans

    qmxfbxs payday loans

  125. payday loans

    cizkov payday loans

  126. payday loans

    brhkzlkl payday loans

  127. payday loans

    sqdvchp payday loans

  128. payday loans

    adpbadq payday loans

  129. mobile loans

    gndvzonu mobile loans

  130. payday loans

    kpbtaej payday loans

  131. payday loans

    hsdlpp payday loans

  132. payday loans

    zvbzcm payday loans

  133. gxsebb

    cakeurpi

  134. hello

    xishaoks bksorta

  135. viagra online

    limsieh viagra online

  136. payday loans

    hqwpnl payday loans

  137. payday loans

    ywsauxp payday loans

  138. payday loans

    bwgeqc payday loans

  139. cialis

    kkplssvj cialis

  140. viagra

    yjckfgzl viagra

  141. phentermine

    umpenu phentermine

  142. payday loans

    xgjxiyms payday loans

  143. payday loans

    icqurhuk payday loans

  144. generic cialis doctor online

    qpaizn generic cialis doctor online

  145. viagra

    ayteqigs viagra

  146. buy viagra

    awxeylmq buy viagra

  147. 銉勩儮銉儊銈点儓璨″竷鏂颁綔

    ポケット内布はメッシュ素材を使用。
    銉勩儮銉儊銈点儓璨″竷鏂颁綔 http://jalapenocateringsd.com/wp-content/TSUMORI CHISATO-20150608051948kf07ek82iw.html

  148. 銈儖銈ㄣ偣銉欍兗 瑭曞垽

    吸汗速乾性 メーカー名: アシックス 単位: 枚 発注単位: 1 [仕様・他]:素材:サイバードライリバーシブル(ポリエステル100%) [寸法・重量]:メンズサイズ(JASPO) ※ 製品改良の為、仕様の一部を予告なく変更することがあります。
    銈儖銈ㄣ偣銉欍兗 瑭曞垽 http://www.nasesvitavy.cz/wp-includes/SimplePie/Agnes B-20150609100828rroxvfp14es.html

  149. 銈枫儊銈恒兂 q&q

    エントリーランナーにおすすめのワイド?スーパーワイドラスト採用モデル。
    銈枫儊銈恒兂 q&q http://buchatyi.pl/wp-content/themes/Citizen-20150609093746zdwcchy80de.html

  150. 銈儛銉炽儔銈恒儍銈?鏅傝▓ 搴楄垪

    サイズ 直径41.5mm厚さ14.5mm 素材 ケース:ポリカーボネートラバーステンレス、ベルト:ラバー (C) SANRIO (L)JAN:4543354500421キャラクターウォッチ 【腕時計 レディース】 ピンク ハローキティチチ ニューヨーク(Che Che New York) CCHK1202。
    銈儛銉炽儔銈恒儍銈?鏅傝▓ 搴楄垪 http://mindbodyspace.com.au/wc-logs/Watches-20150609123018lowvuri95fo.html

  151. 銉偆銈儙 rsr

    中国製※幅100・150cmの商品は2枚、幅200cmの商品は1枚でのお届けとなります。
    銉偆銈儙 rsr http://www.intermediapp.com/about/louis garneau-20150609215009bvffzsn39oo.html

  152. 銉氥兂銈裤儍銈偣鐢ㄣ儸銉炽偤

    ※この連載は、『ITエンジニアのためのチームリーダーシップ実践講座』(上村有子著)の第1章第3章を、著者と出版社の許可の下、一部修正して転載するものです。
    銉氥兂銈裤儍銈偣鐢ㄣ儸銉炽偤 http://tuva.vn/gallery/PENTAX-20150609114547xnpaezt82ln.html

  153. marc jacobs 銉儱銉冦偗 銉ゃ儠銈偗

    ※お客様都合によりますご返品の場合、往復送料はお客様にご負担いただいております。
    marc jacobs 銉儱銉冦偗 銉ゃ儠銈偗 http://alex.e-logix.org/wp-includes/ID3/Marc Jacobs-20150609113508lnbmdcu08ma.html

  154. 銉堛儸銉冦偗 銉兗銉夈儛銈ゃ偗

    冷凍の場合、−18度以下。
    銉堛儸銉冦偗 銉兗銉夈儛銈ゃ偗 http://swamisamarthclearing.com/gallery/js/City cycle-09499818119110vt.html

  155. 銉┿偡銉冦儓 銉儱銉冦偗 7way

    代引きでのご注文は宅配送料525円をいただきます。
    銉┿偡銉冦儓 銉儱銉冦偗 7way http://mappers.ro/wp-includes/SimplePie/russet-20150609080043dcowyyu06zu.html

  156. 銉儮銉?銉堛儜銉笺偤 銈淬兗銉儔

    その場合、お届けまでに3〜4日かかる場合がございます。
    銉儮銉?銉堛儜銉笺偤 銈淬兗銉儔 http://www.vivaverbum.rs/blogs/rimowa-20150609205006iwxhlzi26eu.html

  157. 銈儹銈广儛銈ゃ偗 bianchi

    水をぶくぶくさせる音など、身近なものの音を凝縮させて作られているんですまさに感服の一言…いやあこんな音楽なら朝一発で起きれるのになぁ…(遠い目)
    銈儹銈广儛銈ゃ偗 bianchi http://istitutoimplantologicoitaliano.it/images/css/Cross bike-jp44845store.html

  158. 涓哥煶鑷虎杌?銈ㄣ兂銉氥儵銉?2015

    ) 【関連商品】アシックス asics ゲル サウンダー MA2 ランニングシューズ TJG902 9090 C 1405 通販 楽天。
    涓哥煶鑷虎杌?銈ㄣ兂銉氥儵銉?2015 http://www.vestibular201.com.br/wp-includes/maruishi_6755367_23-58nn.html

  159. 銈偓銉冦儓 銈儶銈广優銈?銉氥偄

    )筒丈:39cm片足重量:800g(※Mサイズにて採寸)特徴・4mmウレタン裏布仕様であったかい。
    銈偓銉冦儓 銈儶銈广優銈?銉氥偄 http://www.hansekart-gp.de/page/css/agete-jp09427store.html

  160. 銉戙儕銈姐儖銉冦偗 銉娿儞 sd

    折り返し式の2本ベルトで足にしっかりフィットします。
    銉戙儕銈姐儖銉冦偗 銉娿儞 sd http://cirquecarpediem.com/gallery/js/daohang1-jp83420store.html

  161. 銉兗銉夈儛銈ゃ偗 銇嬨倧銇勩亜

    ぜひお気に入りのアイテムを見つけにストアまでいらしてください!アールエヌエーメディアLaforet原宿ジーニングをベースに、シーズン毎に新しいテイストでエッジを効かし、キッチュで非日常的なストリートスタイルを提案します古着やミリタリー・ワークなどのストリートトレンドと同期し、音楽やアートなどのサブカルチャーからインスピレーションを得た、女の子の為の自由で遊び心のあるユニセックスブランドです「Unisex」と「Original Girly」の二つの“イメージゾーン”とそのデュオにより、常にALTERNATIVEなRNA STYLEを目指しますウィ アヤノ リュバン表参道店Oui, Ayano Rubanショップは“可愛い”を共有し、たくさんの人を華やかに輝かせたい、というディレクター福王寺彩野の想いや世界観を表現した空間。
    銉兗銉夈儛銈ゃ偗 銇嬨倧銇勩亜 http://www.seasonsofchangeinc.com/gallery/js/City Bikes-jp33155store.html

  162. 銈儯銉庛兂銉囥兗銉?浜烘皸

    商品種類バスケットボール:靴下・ソックスサイズ24cm(23〜25cm)・26cm(25〜27cm)・28cm(27〜29cm)カラーブラックストロングレッド素材・規格綿・アクリル・ポリエステル・ポリウレタン・ナイロン特徴・その他 吸汗速乾:ベトつき感が少なく肌離れのよい高吸汗・速乾性素材を使用しています。
    銈儯銉庛兂銉囥兗銉?浜烘皸 http://www.tpfinancial.com.au/about/Cannondale_5724575_37-70re.html

  163. 銉炪偊銉炽儐銉炽儛銈ゃ偗 銈儹銈广儛銈ゃ偗

    お知らせ 関連商品E COMFORTジェネリック製品について 【 輸入家具 デザイナーズ モダン シンプル チェスト ロー テーブル ミッドセンチュリー チェア テレビ ミラー セール 】デザイナーズ家具コレクション毎日の生活を楽しく、豊かにしてくれる家具。
    銉炪偊銉炽儐銉炽儛銈ゃ偗 銈儹銈广儛銈ゃ偗 http://www.ichooseapp.com/gallery/js/Road bike-jp39760store.html

  164. 銈儍銈儨銉笺儔 鍏亾

    asics/アシックス バスケットボール バスケットシューズ [tbf301 0125_ゲルレジェンド_5] バッシュ/GELLEGEND 【メール便不可能】送料無料
    銈儍銈儨銉笺儔 鍏亾 http://www.servelite.com/gallery/js/Road bike-jp75967store.html

  165. 楂樻€ц兘銉娿儞

    素材・ステンレス系エラストマー サイズ:31cmGGG918 25 ナビゲーショングリップ スクエアSE (ワイン) 【フリーサイズ】スペック情報原産国中国。
    楂樻€ц兘銉娿儞 http://kosmetikgarten-roesch.de/maps/daohang3-jp10730store.html

  166. 銈汇偆銈炽兗 闆绘尝銈姐兗銉┿兗

    似ている、おこがましいが、あの散歩と似ている。
    銈汇偆銈炽兗 闆绘尝銈姐兗銉┿兗 http://cirquecarpediem.com/gallery/js/Seiko-jp05514store.html

  167. 銈儯銉庛兂銉囥兗銉?29er 銈枫兂銈般儷

    服作りに対する探究心は多くのファンの心を掴んで離さない。
    銈儯銉庛兂銉囥兗銉?29er 銈枫兂銈般儷 http://www.tecnology4all.com/blogs/Cannondale_4014518_55-81bo.html

  168. 銈广儙銉笺償銉笺偗 銉┿兂銈裤兂銉忋兂銈兗

    大切なかかとを安定させるため、かかと部に樹脂製ヒールカウンターを内蔵し、シューズと足との一体感を高めています。
    銈广儙銉笺償銉笺偗 銉┿兂銈裤兂銉忋兂銈兗 http://design2network.dk/wp-includes/SimplePie/Snow Peak_7583308_22-44tz.html

  169. waterman 銉溿兗銉儦銉?渚℃牸

    甲材:合成繊維 人工皮革 底材:合成樹脂 ゴム底。
    waterman 銉溿兗銉儦銉?渚℃牸 http://baratoursmarruecos.com/wp-includes/SimplePie/Waterman_5257683_12-77iu.html

  170. 銈点優銉炽偟銈裤儛銈?鎸囪吉

    赤ちゃんの体温や湿度をコントロールします。
    銈点優銉炽偟銈裤儛銈?鎸囪吉 http://www.smartechvn.com/wp-content/samantha_9362831_60-83od.html

  171. lamy 銉溿兗銉儦銉?銇娿仚銇欍倎

    商品仕様重量:メーカー提供情報無しメーカー:ASICSアシックス ランニングシューズ トレーニングシューズ ジャージ スポーツ タイゴン ゲルカヤノ GEL KAYANO NEW YORK ニューヨーク GEL NOOSA TRI GEL STORM GEL Forte GEL CumulusAsics Kayano 19 shoes sport women Gentlemen green。
    lamy 銉溿兗銉儦銉?銇娿仚銇欍倎 http://rus-pit.ru/wp-content/Lamy_1009704_53-74zw.html

  172. 鑷虎杌?mini

    淡く抒情豊かな水彩画で優しく描かれた慶文の可愛らしい絵をセットにした色紙額。
    鑷虎杌?mini http://fujiyama-japan.com/wc-logs/bike shop_0846381_13-69tr.html

  173. mcm 銉儱銉冦偗 銉涖儻銈ゃ儓

    彫刻30文字まで無料 ゴルフコンペ トロフィー JF 2247B(高さ395mm)[優勝 準優勝 表彰][ゴルフコンペ 景品 賞品][コンペ賞品 商品 幹事]【ポンパレモール】
    mcm 銉儱銉冦偗 銉涖儻銈ゃ儓 http://kvk39.com/more/MCM-jp83637store.html

  174. 銉┿儫銉?銈点儠銈°儶 銈枫儯銉笺儦銉?0.3

    シャフトの剛性を高め、フェースの安定性をあげることで高弾道、高スピンを生み、安定したストロークを可能にします。
    銉┿儫銉?銈点儠銈°儶 銈枫儯銉笺儦銉?0.3 http://www.tsampa.be/blogs/Lamy-jp94628store.html

  175. 銉戙儕銈姐儖銉冦偗 銉娿儞 渚℃牸

    サイズ:M股下79cm・股上22cm・腿幅(股下10cm部分)26cmS股下75cm・股上22cm・腿幅(股下10cm部分)26cm > > ※フィットネスウェアーについて フィットネスウェアーには、MikanoミカノMikalanceミカランセをはじめaniluce(アニルーチェ)、UFOjeans、GESTS等があります。
    銉戙儕銈姐儖銉冦偗 銉娿儞 渚℃牸 http://talentiam.com/gallery/js/daohang1-jp91812store.html

  176. 銉嬨偗銈姐兂 鏅傝▓ 銉儑銈c兗銈?鏂颁綔

    アウターソールに採用した鍵型の意匠が屈曲性を高め、前後左右に激しく動くハンドボール特有の動作にしっかりと対応。
    銉嬨偗銈姐兂 鏅傝▓ 銉儑銈c兗銈?鏂颁綔 http://whythetech.com/page/css/Nixon-jp07176store.html

  177. 銈兗銉娿儞 鎬ц兘

    メーカー:asics アシックスカテゴリ:バスケットボール種別:バスケットボールシューズ商品名:GELBURST RS(ゲルバーストRS)品番:TBF697カラー:0124カラー:ホワイトダークレッド0193カラー:ホワイトシルバー仕様 アッパー素材本体:人工皮革製補強:人工皮革製 アウターソール:ゴム底 インナーソール:取り替え式 ラスト:レギュラー商品説明 ステップスルーでコートを切り裂け。
    銈兗銉娿儞 鎬ц兘 http://doctor-okno.ru/wp-includes/daohang1_8364880_51-77xt.html

  178. 銉偆銈儙 銈儹銈广儛銈ゃ偗 2014

    マグネット、スタンド、フック付きで、お好きな場所に置いて使えます。
    銉偆銈儙 銈儹銈广儛銈ゃ偗 2014 http://salutisnederland.nl/wp-content/themes/louis garneau_2719515_45-49es.html

  179. kate spade 銉愩兂銈般儷

    船舶検査対応OKです!ファスナーでカバーを閉じる新仕様のクイックバースト方式で柔軟性があり、気室全体を覆っています。
    kate spade 銉愩兂銈般儷 http://promosuzukiindonesia.com/wp-content/kate spade_7154044_85-49iw.html

  180. 銉兂銈枫儯銉炽偡銉с儷銉€銉笺儛銉冦偗

    フカフカでシワ感のあるレザーを、職人さんが手間暇かけて丁寧にキルティングを施しました。
    銉兂銈枫儯銉炽偡銉с儷銉€銉笺儛銉冦偗 http://lopotogiatot.vn/images/css/Longchamp-jp31180store.html

  181. cheap cialis

    ltmefke cheap cialis

  182. payday loans

    lycvhjc payday loans

  183. buy viagra online

    azxnuio buy viagra online

  184. no fax payday loans

    fzcdqr no fax payday loans

  185. payday loans

    zhjvsgh payday loans

  186. payday loans

    qlogoi payday loans

  187. generic viagra

    ogmfnnxc generic viagra

  188. buy viagra online

    apuasoj buy viagra online

  189. payday loans

    sslcrwg payday loans

  190. viagra online

    lycaatua viagra online

  191. pay day loans

    fkegqj pay day loans

  192. payday loans

    ajygjfb payday loans

  193. no fax payday loans

    euvkevae no fax payday loans

  194. order viagra online

    ahglcvxk order viagra online

  195. personal loans

    vdzvnlb personal loans

  196. payday loans

    bczotrw payday loans

  197. buy viagra

    xqnjogvr buy viagra

  198. quick payday loans

    ihhokuea quick payday loans

  199. pay day loan

    ydiepw pay day loan

  200. payday loans

    bkjmxkg payday loans

  201. no fax payday loans

    jplctn no fax payday loans

  202. Member Green World Indonesia

    Dreaming is the first step that you have to make. While, the act is the next step that you have to do.

  203. payday loans

    ehlgwklu payday loans

  204. payday loans

    sggslsso payday loans

  205. payday loans

    lynkoikh payday loans

  206. bugil foto

    Foto Bugil 18 Foto Cewek Tomboy Cantik Dientotin Dua Cowok Perkasa

Válasz