MESTERSÉGE CÍMERE: etnobizniszmen

Azt mondják, ne fanyalogjunk már annyit mi értelmiségiek, mert jön az EU és akkor nem mi leszünk sikeresek. Hanem azok, akik meg tudják vívni “az új csatákat”. Üzeni nekem/nekünk Bakk Miklós a Krónika 2006. március 3-5-ei számában. Azt mondja, azért kedvesenikőzik, mert én is hangot adtam az “értelmiségi fanyalgásnak” a Transindexes blogban, de azért mégse ott szólal meg, mert “első” nyilvánosság kell neki, hiszen végül is “az erdélyi magyarok nagy közösségi projektjéről” üzen.

Egyúttal a cikkének címében szereplő két kategória közül az elsőt, “az értelmiségi karzatot” akarja diszkreditálni, és a vele szembeállított “közéleti nyelvet” – miután ezt “a BKB erősen agitatív, konfliktusokat felerősítő, törésvonalakat kialakító stílusával” azonosítja – jövős, avagy eus stratégiának tekinti. Azt is megtudhatjuk szövegéből, hogy az etnobizniszt ma már másképp hívják, mégpedig etnikai mobilizációnak, meg hogy ez a mesterség a legpiacosabb az EU-ban. Igen, valóban ez (volt) az, kedvesmiklós, ami indulatos internetnaplós írásomat életre hívta, és amely most is szólásra késztet. Ott, a hozzászólások adott pontján – de erre nem reflektálsz – majdnem azt mondtam, szégyellem, hogy indulatos nyelvezettel hívtam fel a figyelmet arra, mi is történik a magyarság-osztályozások mögött, miközben én is osztályozásokba fogtam. Szinte beléptem abba az ún. “közéleti nyelvbe”, amelyből most kizársz. Igazad van. Nem ott a helyem. Értelmiségiként másfajta közéleti nyelven kívánok megszólalni és megszólíttatni.

Legújabb krónikás cikkedből megtudtam még valamit, ami szintén ellenérzéseket vált ki belőlem. Amit eddig csak sejtettem, azt most a két írás egymás-mellettisége és kulcsfogalom-rendszere szépen kibeszélt. Mindkettőben az etnikai mobilizáció üdvössége (az egyikben például a “mozgalmi potenciál” felhasználása, a másikban pedig az “agresszív tematizálás” hasznossága) mellett teszed le a voksot. Nyilvánvaló hát: a márciustizenötös autonómia-kihirdetésnek és a Babes-Bolyai Egyetem szétszakításából létrejövő Bolyai Egyetem kihirdetésének egyszerre kell(ett volna) megtörténnie az etnikailag mobilizáló forgatókönyv szerint abban a hangulatban, amit Kelemen Attila oly jól leírt válasz-cikkében. Ezért sietett úgy a BKB néhány hónap leforgása alatt bebizonyítani, hogy a BBTE-n semi sem működőképes és azt, saját szavajárásuk szerint, “szét kell szakítani”. A szászjenős ünneplésen ugyanis jelentenie kell: a küldetés teljesítve. Miért gondolhatták egyes egyetemi tanárok és diákok, hogy jó nekik, ha ennek eszközeivé válnak? És még egy másik dolgot sem értek ebben a logikában, mert hogy ez egyszerűen logikai ellentmondás: ha oly nagyon menő az EU-ban mindez, akkor miért mondjátok, hogy nincs már időnk, miért nem majd akkor, csatlakozás után, bontakoztok ki teljes gőzzel, partnereket keresve és találva a nemzetparadigmás eurostratégák között. Esetleg mert hogy ez nincs teljesen így…. Az “értelmiségi karzatról” nézve, csak hogy ironizáljak, ha már így kiosztottad a helyeket, nagyon érdekes lesz figyelni, miként kerültök egy táborba azokkal, akik például románul végzik az etnikai mobilizálást, például vadimtudor-módra.

Én minden esetre nem ebbe az EU-ba szeretnék belépni. Te cikkedben arra vállalkoztál, hogy sorra definiáld: mik az elkövetkező évek új csatái, milyen a menő közéleti nyelv, és ezzel szemben miként fanyalog az értelmiségi, avagy milyen a járható út az EU-ban. Sokkal távolabbra mutat ez, mint az egyetem partikuláris ügye, illetve nyilván emez amabban bennefoglaltatik. Mindezekről beszélve, az etnikai mobilizálás ideológusaként, jövőképet akartál adni nekünk és büszkén kimondtad, hogy ebben “a politikai akciósorozatok megtervezése” számít igazi munkának. Férfimunkának, mondhatnám. Az általad felvázolt képben a civil társadalom és a közélet egyszerűen felszippantódik a politikában, miközben az utóbbi az etnopolitikára korlátozódik, és az etnobizniszkedés minden mesterségek királyaként az élet minden területét mobilizálni akarja, tudományt, művészetet, mindennapi életet, stb. A “karzatról” – és ne érezzük itt magunkat kényelmetlenül, hiszen a távolságtartó szemlélés tágabb perspektívát nyújt – ez az etno-politikai diktatúra nem az a jövőkép, amellyel azonosulni tudok. Nem az sem román, sem magyar, sem semmilyen változatában. Gondolom nem csak azért, mert nő vagyok… Habár az általad férfimunkának képzelt etnikai mobilizáláshoz képest a “fanyalgás” nőies magatartásnak tűnik. De hadd ne adjak ötleteket további osztályozásokhoz. Azt viszont tegyem hozzá mindehhez. Nem győztél meg afelől, hogy a “karzat”, amelyre elhelyeztél, nem tudna és szeretne közéletet szervezni. Sőt, egyre inkább meg vagyok győződve arról, hogy erre mindig szükség van olyan körülmények között, amikor diktatúra van készülőben. Én igenis a közéletben is részt kívánok venni, de az igaz, hogy nem abban a fajtájában, amelyből kizártál. Hiszek az értelmiségi közéleti szerepében, a megismerés társadalmi hasznában, ezt számtalanszor elmondtam/leírtam, de mindezt tényleg nem úgy képzelem el mint te. De talán erről majd máskor.

101 válasz: “MESTERSÉGE CÍMERE: etnobizniszmen”

  1. Molnár Zoltán

    Attól tartok, hogy az etnobiznisz szó nem egy elfogadható fogalom. Minden olyan ügyre rá lehet sütni, ahol egy etnikai közösség joga, jogsérelme a tárgy. Ha elfogadnánk, hogy van ilyen, akkor nyugodtan mondhatnánk hogy van tudománybiznisz, publikációbiznisz, (megélhetési kutatás), médiabiznisz, sportbiznisz. Tehát tessék választani, mindenkire rá lehet fogni, hogy a maga szakmájának megfelelő bizniszt űz.

    Vannak olyan országok, pl. EÁ. ahol mindegyik területet a maga bizniszével társítják (sport, zene biznisz), de ezt nem lejárató szándékkal teszik (mint nálunk), hanem a bizniszt az öneltartás értelemben használják (hogyan lehet nyereségesen fenntartani, állami vagy egyéb támogatás nélkül), amihez kell egy biznisz modell (egy modozat, ahogyan az uzlet ki van találva).

    A szónak, negatív jelentését csupán egy esetben érzem indokoltnak, amelyet egy példa mutat: a magyarországi országos kisebbségi önkormányzati választáson érdekből, nem is az adott kisebbséghez tartozó személyek indultak, akiket a rosszul (ön)szerveződő közösség meg is választott egyes esetekben.

    Tehát akkor felteszem a kérdést: Jogos-e használni esetünkben az etnobiznisz szót?

  2. Magyari-Vincze Eniko

    Igen, persze, a “biznisz” fogalmát én sem lejárató céllal alkalmaztam. Írásom az etno-politikai diktatúrát emelte ki negatív jelenségként. Ennek összefüggésében tartom károsnak az “etnobizniszt”. Egyébként, nyilván, teljesen jogosnak gondolom a kisebbségi jogsérelmek ellen és a különbséghez, de ugyanakkor az egyenlőséghez való jog mellett fellépő etnikai és más fajta identitáspolitikákat. Ezek tudatosítják azt, hogy a kisebbségi helyzetben levők miért nem tudják - előnytelen társadalmi helyzetüknél fogva - érvényesíteni a törvény által biztosított jogaikat és fellépnek azért, hogy az általuk méltónak tartott kulturális reprezentációkat elfogadtassák azon előítéletek ellenében, amelyek fenntartják hátrányos helyzetüket. Számomra a problémák ott kezdődnek, amikor egyesek valamelyik identitáspolitikát abszolút érvényűvé kiáltják ki, megkérdőjelezik minden más típusú “mobilizáció” jogosságát, befele elnyomják és ellehetetlenítik a sokféleséget, vagyis egyeduralmi rendszert teremtenek. Ezt nem tartom én jogosnak, sem értelmiségiként, sem közéleti szereplőként. Mert úgy gondolom: az lenne jó, ha ezek az identitáspolitikák átjárhatók lennének, és - a 20. század mindenféle tapasztalatai után - mára elfogadnák azt a tényt, hogy az emberek, akiket megszólítanak és mozgosítanak, kommunikálni és együttműködni tudnak és akarnak egymással az ezen politikák által felállított határokon inenn és túl. Ismét: értelmiségiként és közéleti szereplőként én ezt a tudást és képességet akarom erősíteni.

  3. Ophelia

    “Mestersege cimere: etnobusinessmen”? Ha mar olyan sokat ad arra, hogy “ertelmisegi”, (hiszen nem felejti el hangsulyozni szinte egyetlen irasaban sem), talan figyelhetne arra is, hogy ilyen apro dolgokon ne csusszon el?

    Tetszett a blogja, egeszen addig, amig az egyetemmel es marc 15-el kapcsolatos velemenyet nem olvastam. Az aggalyai ( etnikai mobilizalas, sokszinuseg feltese, stb.) jelen korulmenyek kozott oszinten szolva megmosolyogtattak. (”Storm in a teacup”)

    Neha ugy erzem az erdelyi magyar “ertelmiseg” legvarakra epit, nincs konkret fundamentum, nincs tarsadalmi alap amire epitkezhetnenek. Az egyetem es az autonomia egyfajta alapot jelentene. Ugy latom, radikalizalodik a kozvelemeny, es ez annak (is)a kovetkezmenye, hogy az elmult 15 evben nemcsak a politikai elit, de “ertelmiseg” sem tett le semmit az egyetem es az autonomia asztalara.

    Pedig hat egy kissebbseg csak akkor lehet igazan sikeres, ha politikai elitje szakmailag ellenorzott es megfeleloen kialakitott, konszenzusos ervrendszerrel tud fellepni. Ennek idaig csak a fajo hianyat erzekeltuk.

    Bakk ur ervelese sokkal meggyozobb es hitelesebb szamomra,
    mint pl. a Kelemen fele kakan csomot kereso, jegyzetnek titulalt idetlenkedes, vagy az on konfuz, ontomjenezo monologja, mely valoban nem egyeb miniviharnal egy otorai teascseszeben.

    udvozlettel,

    Ophelia

  4. Molnár Zoltán

    Beszéljünk világosan: ugyanannyira fontosnak tartaná a női (homoszexuálisok, fogyatékosok) jogok esetében a ,,kisebbségi helyzet” felszámolását, mint a nemzeti kisebbségi vonalon. És az átjárhatóság alatt azt érti, hogy ha önnek inkább a női jogokért van kedve kűzdeni akkor ezt fogadják el mások, és ne kérjék ezt számon, hogy nemzetiségi jogokért ugyanezt nem hajlandó megtenni (Magyarság-teljesitmény). Ha jól értelmezem amit irt, akkor innen egyenes út vezet ahhoz, hogy a különböző identitás politikában utazó csoportok (homoszex., nők, fogyatékosok) párbeszédéből szövetség alakuljon ki, ez a szövetség pedig politikai szinten úgy nézne ki, hogy a magyarság a mai keresztyéndemokrata irányultságú érdekvédelmi szervezetével együtt (legalábbis a nemzetközi pártszövetség szintjén) átsodródna a liberális (bal)oldalra, ahol majd az egyneműek jogáért ugyanúgy harcolhatna, mint a nők jogaiért és a nemzeti jogokért.
    Akkor majd, a magyarországi képlet alapján (lásd SZDSZ és a _hivatásos_ homoszexuális képviselője) könnyen a magyarság válhatna a román nemzet testét emésztő, deviáns, erkölcstelen életmód szószólájáva - legalábbis ez a nézet alakulhatna ki a többség szemében, ha mi a sokszinűség, másság cimszava és leple alatt és a modern európai példák alapján (az egyneműek házasságát egyes országokban engedélyezték) akarnánk nemzetiségi jogokat kiharcolni.
    (Ráadásul ez nemcsak a románság testét emészti, hanem a magyarságét is.)

    Fenti szóhasználatommal egy kicsit véleményem is kifejeztem, hogy ne kelljen körülményes körmondatokkal körülirjam.
    Az ön által emlitett rémkép (a vadimi erőkkel való szövetségre lépés az etnikai mozgósitás alapján) alternativáját vázoltam.

  5. Molnár Zoltán

    Az egyetem üggyel kapcsolatosan pedig az a benyomásom: hogy a társadalom ül a karzaton, ezáltal tisztább képet lát. Önök pedig a szinpadon sürögnek-forognak és nem látnak olyan tisztán mint kellene.
    A társadalom feltétel nélkül a külön magyar egyetem ügyét tartaná jónak. A szinpadon levők pedig leleplezik a napi politikát, és rettentően büszkék magukra (gondolok itt a szászjenőzésre) és ismételten nem látnak tisztán.

  6. mezei nelli

    Én is a társadalom tagja vagyok, és nem értek egyet a következő állítással:

    “A társadalom feltétel nélkül a külön magyar egyetem ügyét tartaná jónak.”
    Szerintem nem túl etikus dolog A TÁRSADALOM nevében beszélni. Nem hiszem, hogy az erdélyi magyar társadalom minden egyedének ugyanaz lenne a véleménye, ld. pl. Magyari-Vincze Enikőt, aki szintén a társadalom tagja.

    Továbbá kedves Ophelia: ha ön elvárja Magyari-Vincze Enikőtől, hogy helyesen írjon, akkor ezt önmagától is elvárhatja, még akkor is, ha nincsenek magyar ékezetei.

  7. Molnár Zoltán

    Kedves Nelli,

    A társadalomban lehetnek különcök, akik egyedülálló, kisebbségi álláspontra helyezkednek.
    Hogyan magyarázható meg a társadalomnak, hogy az egyetem ügye más, amikor ‘9O óta társadalmi egyetértés van abban, hogy a külön magyar iskola fontos (ennek a folyamatnak kései eredménye, hogy végre a mvásárhelyi Bolyai is magyar iskolává vált), hogy a magyar bank fontos (lenne) stb?

  8. mezei nelli

    Kedves Zoltán!
    Nyilvánvalóan vannak különcök a társadalomban, akik nehezményezik, hogy a többség véleménye CSAK azért az egyetlen, elfogatható, támogatható vélemény, mert a többségé. Én is ezen különcök közé tartozom, mert nem vagyok arról meggyőződve, hogy attól, hogy sokan akarnak valamit, az feltétlenül jó is. Továbbá zavar az is, ha úgy beszélnek az én nevemben (én is a társadalom tagja vagyok), hogy ehhez nem adtam beleegyezésem. Ezek szerint én vagyok a különc, aki számára elfogadhatatlan, hogy ismeretlen emberek az ő megkérdezése nélkül a nevében beszéljenek. A nagy többség számára ez a normális, tehát általános értelemben véve is ez a NORMÁLIS. Akkor én inkább még különcködöm egy kicsit.

    A másik része a dolognak, hogy arról sem vagyok meggyőződve, hogy a társadalom nagy része akarná a magyar egyetemet MINDEN ÁRON. Éppen ezért nem szerencsés A TÁRSADALOM nevében beszélni, mert SOKKAL ÁRNYALTABBAK A VÉLEMÉNYEK. Logikusan gondokozva egy egyszerű diák, akiért ugye működik az egyetem, így gondolkodik: oda megyek, ahol a legszínvonalasabb a tanítás. (Mi lesz, ha ez nem a Magyar Egyetem?) Megnyílnak a határok, és az ismerőseim jelentős része nem azért tanul külföldön, mert nem lenne lehetősége itthon tanulni. És nem gondolom, hogy ezért bármiféle erdélyi ügyet elárultak volna…

    Kérem szépen, ne értsem félre, nem vagyok a magyar egyetem ügye ellen. De igazából senki nem győzött még meg arról, hogy a magyar egyetem MINŐSÉGBEN többet fog majd adni, mint a jelenlegi “multikulti”.

  9. AproAfro

    Kedveseim,
    A megszólítást nem kell nyomulásnak tekinteni, csak formaság, nem találtam más megoldást.
    Több helyen találkoztam már az ékezetek hiányát kritizáló véleményekkel. Nos, kívánom a kifejtőinek, hogy sok-sok levelet kapjanak ékezettel, viszont a számítógépükön úgy jelenjenek meg, mint néhány nálam. Példát nem írok, mert nem tudom, az internet mit hoz ki belőle, de talán sejtik, mire gondolok. Úgyhogy nehogy azt gondolják, mindenki azért ír ékezet nélkül, mert másra nem képes.
    A helyesírás elvárható, de nem a tökéletes. Szerintem. Mert ki vagy mi az, aki/ami tökéletes? Ezzel nem azt akarom írni, hogy hemzseghetnek a hibák. Ezt, például, nehéz elfogadni: „Enikő kb 120 ével ezelőt a hozád hasonlo emberek azon dolgoztak hogy megoszák terűletileg magyarországot a nemzeti kisebségeknek jogokat kővetelve aba-voltak biztosak hogy igy a terűleti megostás révén a telyes hatalom hozájuk kerűl . sikerűlt kővetkezet trianon de egyben tévedtek a nemzeti kisebségben tulságosan megbiztak és ők fizetségként elűldőzték őket. És most visza tértek uj fegyverel az eséjegyenlőségel nőt férfi elen férfit nő elen és mind a ketőt az isten elen használják fől és a vesztes a gyerek” És megint más a helyzet egy könyv, főleg tankönyv esetében. De levelekben, hozzászólásokban …
    Ami pedig a társadalmat illeti, az ritkán foglalhatja magába az össznépet. Nem tudom, van-e olyan kérdés, téma, amiben mindenki egyetért, amit mindenki akar. Úgyhogy, kontextustól függően lehet értelmezni: az egész társadalom vagy a nagy része. Ebből következik, kedves Nelli, hogy nem magára gondoltak személyesen, nem a maga nevében beszéltek.
    Ami az egyetem ügyét illeti, azt hiszem, senki nem várhatja el, hogy első perctől a legmagasabb színvonalon legyen oktatás a Bolyai-n. Ehhez idő kell, éppen azért (is), mert hosszú ideig nem volt, nem tudta kitermelni az erőforrásait (anyagi és humán). Ha valaki csak a mának él, önmagának, menjen, csinálja ahogy akarja. Ha valaki a jövőre is gondol, talán belátja, hogy biza szükséges a Bolyai. És idővel kialakulhat a minőségi magyar egyetemi oktatás. Azzal pedig senki se áltassa magát, hogy a Babes-Bolyai minőségi. Vannak jó tanárai, vannak minőségi kurzusai, de átlagban véve … Nézze, 3 különböző szakot ismertem meg, sokat tapasztaltam, úgyhogy nem légből kapott vélemény. Messze áll a minőségtől. És attól, hogy használható tudást nyújtson.
    Tisztelettel, ApróAfró

  10. Sándor

    Kedves Mezei,

    olvasson utánna, hogyan is mûködik a demokrácia, hátha tisztábban látja majd a képet, s nem bonyolódik bele gyerekes szinten az egyén és a többség közötti viszonyok taglalásába. Kezdésnek megfelelô lesz Sartoritól a Demokrácia címû alapmû.
    Tisztelettel, Sándor

  11. mezei nelli

    Kedves Sándor, nem hiszem, hogy a kioktatás szintjén vitatkozni lehetne. De ettől függetlenül el fogom olvasni az ajánlott művet. És ettől függetlenül: megvan a magam gyerekes véleménye a tömeg és egyén viszonyáról.
    Tszitelettel: mezei

  12. Molnár Zoltán

    Ön szerint Nelli, miért nagy az ár amit a magyar egyetemért kéne fizessünk? Miről kéne lemondjunk, hogy ez megvalósuljon? (ahogy mondta, nem mindenki támogatná az ügyet MINDEN ÁRON)

  13. Molnár Zoltán

    +1 vitapont: az egyetem nem az egyszerű diákért, hanem a társadalomért van.

  14. Molnár Zoltán

    A konkurencia: ha a külföldi konkurenciától tartunk, akkor nem tudna jobban versenyezni az önálló egyetem a külföldi egyetemekkel? Szerintem igen.

  15. Molnár Zoltán

    Az egyetem honlapján a ,,Történet” cimszó alatt az olvasható: az egyesítés után a magyar oktatási vonal elsorvadt, a magyarul hallgatható tárgyak száma lecsökkent.
    Mi garantálja azt, hogy a jövőben az erős konkurenciára, a kevés jelentkezőre, vagy egyébre való hivatkozással ne jusson megint ide a jelenlegi egyetlen multikulti egyetem magyar vonala?
    Éppen az önállóság vezetne oda, hogy a legjobban fel legyünk fegyverkezve a jövő kihívásaival szemben.

  16. mezei nelli

    Kedves Zoltán!

    1. Ha a magyar egyetem színvonala alacsonyabb lesz, mint a jelenlegi oktatási színvonal, szerintem az túl nagy ár, ami - közvetve - a társadalom kárára is válik. Én csak akkor támogatom a magyar egyetem ügyét, ha minőségben ténylegesen képes többet nyújtani. Erről nem győztek még meg.

    2. Szerintem az egyetem elsősorban a diákért van, és csak közvetve a társadalomért. Nem gondolom, hogy szimbólumértéke volna, illetve, ha van, nagyon kevés.

    3. Akkor tudna jobban versenyezni egy magyar egyetem a külföldi egyetemekkel, ha minőségben többet ad, nem pusztán azért, mert magyar. Szerintem a külföldön tanuló diákok nem kizárólag azért mennek magyar egyetemekre, mert ott anyanyelven tanulhatnak, hanem mert a magyaroszrági egyetemek minőségben többet adnak, mint az itthoni. Nem látok azonban semmi garanciát arra, hogy egy magyar egyetem, csak azért, mert MAGYAR, jobban végezné a dolgát. A magyarság - sajnos - semmire nem garancia. Ld. pl. a Sapientia körüli gondokat.

    4. A magyar oktatási vonal elsorvasztása elleni érv Magyari-Vincze Enikő cikkáben olvasható, ami a hétben jelent meg.

  17. Molnár Zoltán

    Kifejtem egy kicsit a 2.pontot: az egyetem nézetem szerint azért van, hogy a társadalom tudományos munkájának színtere legyen. Tehát a társadalomért van. A diák, tanár ebben csak esendő szereplő. Azért nem szeretem a diákokra való hivatkozást, mert abból az vezethető le, hogy őket kell megkérdezni. Őket pedig fiatal koruk miatt, kiszolgáltatottságuk miatt könnyű félrevezetni, megtéveszteni. Nem mellesleg, ha a jelenlegi diákokat kérdezik meg, akkor kihagyják belőlük a jövőben, illetve azután egyetemistává váló nemzedékek véleményét, érdekét.

  18. Molnár Zoltán

    A 3. pontra: az egyetem nem attól kéne jobb legyen, hogy Magyar, hanem attól, hogy a MIÉNK.
    Az 1. pontra: nemcsak az egyetem JELENLEGI oktatási szinvonalát lehet alapul venni, hanem a hosszútávú színvonalat kéne, lehetne összehasonlítani.
    Hosszútávon hogyan lesz jobb a színvonal? Ha a MIÉNK vagy ha közösködünk?

  19. mezei nelli

    Kedves Zoltán!

    A 2. pontban ilyen értelemben igaza van. Hogy tudniillik a diák és a tanár is manipulálható. De ettől még szerintem az egyetem a diákok szakképzését szolgálja, és ezzel együtt a tudományos munkát is, amit a társadalom egy nagyon kis része végez. A társadalomnak mindenképp érdeke mind a kettő: a szakképzés is, a tudományos munka is. Az viszont nagyon jó kérdés, hogy ki jogosult eldönteni, hogy milyen is legyen az egyetem.

    A 3. pontra reflektálva: még erről sem vagyok meggyőződve, hogy attól, mert valami a miénk lesz, jobban fogjuk csinálni. Bocsásson meg, de nagyon szkeptikus vagyok az erdélyi magyarság önszerveződésével kapcsolatban. A hosszútávú, jövőbeni színvonal kérdése szintén azok közé a kérdések közé tartozik, amit szinte lehetetlen megválaszolni. De számomra az, hogy az egyetem a miénk, nem garancia arra, hogy magasabb színvonalon fog folyni az oktatás. Mi akadályozza meg a jelenlegi magyar oktatókat, hogy magasabb színvonalon oktassanak? Ugyanazok a gondok, amelyek jelenleg a BBTE legnagyobb problémáját jelentik szerintem (a szakképzett, jó pedagógiai érzékkel rendelkező, szakmailag igazán felkészült tanárok kis száma) azonnal jelentkezni fognak az új magyar egyetemen is, ahol szintén hatalmi harcok fognak kialakulni az egyes állásokért. És mi a garancia arra, hogy a legtehetségesebb fog odakerülni? Szerintem utópia azt remélni, hogy majd minden magyar összefog az egyetemért, és nemzeti felbuzdulásból sokkal jobban fognak tanítani a tanárok. Csak, mert a miénk.

  20. Molnár Zoltán

    A 3.pontot folytatva: én hiszek a jövőnkben, és úgy érzem ha nem hiszünk az erdélyi magyarság önszerveződő képességében akkor ne nevezzük magunkat magyaroknak, hanem asszimilálódni vágyó magyarul beszélő románoknak. Bocsánat a sarkításért.

    Ami a késztetést illeti: azt nem állítottam egy percig se, hogy a jelenlegi oktatók jobban oktatnának az új helyzetben. A jelenlegi helyzet egy örökség, amit cipelni kell. A jövőbeli helyzetet mi alakíthatnánk a szájunk íze szerint.

    De a lényegre visszatérve: az alternatívák szerintem a következők:
    -a sajtdarab felett civakodó medvebocsok és a róka esete (tehát vita, hatalmi harc most is van, csak a róka höz döntést, és ő nevet a végén)

    szemben

    -a magyarság belső demokráciájában bízó, önszerveződését esélyesnek tartó (utópikus ?) álláspont.

  21. Nagy István

    Azt hiszem itt a helye a vitaindító szövegre a megszólított által írott válasznak:

    Bakk Miklós
    Etnosz és és kizáró nyelv

    Régóta tudom, hogy a forma élesebb fegyver, mint a tartalom, de mindez eddig inkább elvont tudás volt a számomra. Most közvetlenül is megtapasztaltam: Magyari-Vincze Enik március 6-i keltezés blog-bejegyzése, mely válaszként született a Krónikában megjelent cikkemre (Az értelmiségi karzat és a közéleti nyelv, márc. 3-5.) ellenségességet leplez „kedvesenikõzésnek” tekinti azt a megszólításformát, amellyel éltem. Én e kollokviális hanggal (Kedves Enikõ!) csupán azt szerettem volna elérni, hogy a köztünk folyó vita hangnemét példaszerûvé tegyem most, amikor ilyen horderejû, ideológiai töltetû kérdésekben annyi eldurvult disputa van. Ez volt a szándékom, tévedtem.
    Tévedésem nem kívánom tetézni, ezért a Mestersége címere: etnobizniszmen címû válasziratból kiérzõdõ visszafojtott indulatra, a belõle származó félreértésekre, félremagyarázásokra („férfimunkának képzelt etnikai mobilizálás” stb.) nem kívánok válaszolni, csupán két olyan kérdést érintenék, amelyek viszont Magyari-Vincze Enikõ gondolatmenetének a lényegéhez tartoznak. Ezek: 1. az „etnicitás” és 2. a „kizáró” nyelv kérdései.
    Vitapartnerem az „etnikai mobilizáció üdvössége” hirdetõjének tekint, és innen már csak egy lépés kell ahhoz, hogy amit a BKB mobilizációs eljárásairól mondtam, vadimtudoros összehasonlításba, párhuzamba kerüljön. Lényeges mozzanata érvelésének, hogy az etnikai jelzõt mindenütt õ helyezi az általam használt kategóriák (mobilizáció, tematizálás, mozgalmi potenciál) elé. Nincs itt terünk e jelzõ eszmetörténeti gyökereire rámutatni, csupán azt kívánnám jelezni, hogy ez a szóhasználat végletes és ideologikus leegyszerûsítéseket eredményez. Az így létrehozott keretben ugyanis az „etnikai” cselekvés az, amely az arctalan tömegekre hat, törzsi indulatokat szít, múltbaréved, premodern stb., vele szemben a „multikulturális” viszont a modern, a racionalizált, az értelmiséghez méltó. És e kettõ között nincs semmi. Ez az értelmezõ séma azonban egyáltalán nem alkalmas arra, hogy megértsük, milyen társadalmi és történeti folyamatok eredménye mindaz, ami körülöttünk történik.
    Ezért az etnosz-ûzésnek ezt a multikulturális ráolvasásos (jelzõsítõ) formáját, melyet Magyari-Vincze Enikõ válaszirata érveléstechnikaként megjelenít, csupán diskurzusnak tekintem, amely mindössze arra alkalmas, hogy ideológia pozíciókat jelöljön ki egy összetett vitában (például azzal, hogy „etnobizniszmennek” nevezi a vitafelet), de arra semmiképp sem, hogy segítsen a konkrét helyzetelemzésben.
    Mindazonáltal távolról sem következik mindebbõl, hogy a multikulturalizmus egészét is puszta ideológiának tekintem, csupán annyit állítottam, hogy a multikulturalizmus-felfogások között vannak ideologizált, pusztán diskurzusépítésre összpontosító irányzatok is. A különbségeket két ismert példával illusztrálnám, amelyek a multikulturalizmus romániai befogadásában a politikát „leginkább megszólító” tervek voltak: az egyik épp a BBTE multikulturálissá tétele, a másik a Provincia-csoport programja (ez utóbbihoz volt lehetõségem személyesen is kapcsolódni).
    Mi a különbség a kettõ között? A Provincia arra kereste a választ, hogy miképpen lehet átalakítani úgy a román politikai rendszert, hogy az az erdélyi magyarságnak politikai közösségként is hazát nyújtson, ne csak állampolgári jogokat. Olyan multikulturális modellkeresés volt, amely a demokrácia formáját, belsõ elrendezését a létezõ nyelvi közösségek – ha úgy tetszik: „etnikumok” – formájához, határaihoz próbálta igazítani. Ez összetett kérdés ugyan – van, ahol autonómia alapján, van, ahol konszociatív berendezkedéssel valósítható meg (és ezek összekapcsolása esetleg egy regionalista keretben valósult volna meg) –, de a lényeg a kiindulópont: 1. a nyelvi, etnikai közösségek természetes alapegységek a demokratikus keretek kialakításában; 2. a fõ kérdés nem az „etnicitás” eltüntetése, hanem a demokrácia tökéletesítése.
    Ezzel szemben a multikulturalizmus programja, ahogy a BBTE-n belül ma diskurzusként megjelenik, inkább egy hegemónia fenntartásának a programja: ezért nem lehet sem vitatni, sem a létezõ „multikulturális” berendezkedés átalakítását kérni, tehát a demokrácia eljárásait vele szemben érvényesíteni. Ez az a diskurzus, amely egyetlen jelzõvel – az „etnikai”-val – szétválasztja a terveket, törekvéseket és célokat törzsiekre és modernekre, zsigeriekre és racionálisakra, ez az a diskurzus, amelyet Magyari-Vincze Enikõ idézett írásában felvállalni látszik.
    És itt jutunk vissza a nyelv kérdéséhez. Az „etnoszûzés” nyelvének ez a szétválasztó jellege, az a kategoriális agresszió, amely egyetlen jelzõvel el tudja dönteni, mi az, ami modern, jövõbe mutató, ami racionális kérdésként fogalmazható meg, és vele szemben mi modernitásellenes, nem csupán a dolgok megértésében korlátoz, hanem a problémák megfogalmazóit is eleve minõsíti. Kizáró nyelv tehát, hiszen elõre tudja, kik állnak a haladás oldalán, és kik az útjában.

    Krónika, 2006. március 17-19

  22. Gyula

    Bar nem vagyok politologus es csak mukedvelokent erdeklodok a kozelet irant, megosztanek egy par gondolatot ezzel a vitaval kapcsolatosan.

    H.R Patapievici arra kereste a valaszt az “Omul recent” (”Mai ember”) cimu muveben, hogy mi az amit elveszitunk a modernizacio, a tudomanyos/technologiai fejlodes folyamataban. Szamomra egyertelmu, hogy az erdelyi magyar kozosseg altalanos identitaszavara es az ebbol kovetkezo konkret problemak folotti zsigeri adok-kapok ebbol az alapkerdesbol eredztetheto. Ez az ami melysegesen megosztja a magyar tarsadalma(ka)t hatarokon innen es tul de a toresvonalak mindehol megjelentek a nyugati tarsadalmakban is.

    A modernseg az ertelmisegi let alapfeltetele lett, melynek ugy tunik a jelenleg elfogadott altalanos politikai kifejezesmodja a liberalizmus es velejaroja a multikulturalitas ahol tokminedegy hoyg valaki erdelyi magyar vagy francia allampolgarsagu tuneziai arab. Mar az is verlazito, hogy vannak olyan erdelyi magyar ertelmisegiek akik megelegszenek ezekkel a keretekkel melyet roman barataink (es valamilyen szinten az RMDSZ) olyan “eroszeretettel” szeretnenek rankeroltetni. Kerdes: Tenyleg erdemes-e mindent felaldozni a modernizacio oltaran, azaz erdemes-e a csecsemot is kidobni a furdovizzel egyutt?

    Ebben a vitaban ugy tunik Bakk Miklos azoknak a partjan all akik ugy gondoljak, hogy a modernizacio nem foltetlen velejaroja az “etnikai dimenzio” mellozese, raadasul vilagszerte ugy tunik, hogy ez a gondolkodas erosodik. Ha mar nem vettunk reszt a modernizacio eddigi folyamataiban akkor jo lenne, ha nem egy holtvaganyra csatlakoznank be (Europaban a multikulti nem jott be ezt barki latja aki itt el, esetemben a szemelyes tapasztalat Ausztria), hanem probaljunk tovabblepni, sajatos tarsadalmi/modernizacios kerdeseinkre sajatos megoldasokat talalni. Ez azontul, hogy tobb sikerrel kecsegtet, meltobb egy ertelmisegihez.

  23. dorhuya

    Array

  24. phentermine

    Array

  25. Adam

    Fantasztikus volt ez a program! d6rf6m volt rajta re9szt venni! Bővfcltfcnk, fejlődtfcnk, vundltiuk, okoltunk, az eleje9n kicsit izgultunk, de a ve9ge9n kiderfclt, hogy semelyik fe9lelmfcnk nem igazolf3dott be. A re9sztvevők a szavak konnotatedv e9rteme9t is e9rtik S ettől me9g szebbe9, tartalmasabbe1 ve1lt a nap. Most, a ve9ge9n, megmaradtam az f6nmagam me9lyse9geiben, gondolataim kavalke1dje1ban, s azt e9rzem: ez igen! Sok-sok ilyet az e9letemben! Kf6szf6nf6m a lehetőse9get.

  26. cheap viagra without prescription

    Fantasztikus volt ez a program! Öröm volt rajta részt venni! Bővültünk, fejlődtünk, vidultunk, okoltunk, az elején kicsit izgultunk, de a végén kiderült, hogy semelyik félelmünk nem igazolódott be. A résztvevők a szavak konnotatív értemét is értik S ettől még szebbé, tartalmasabbá vált a nap. Most, a végén, megmaradtam az önmagam mélységeiben, gondolataim kavalkádjában, s azt érzem: ez igen! Sok-sok ilyet az életemben! Köszönöm a lehetőséget. Márkus Laci szerint:Ez valami fantasztikus!!!Több mint 1 órán keresztül böngésztem a termekben.Ugyanis annak idején jómagam nagyon sok koncertenvoltam a ’70-es ’80-as években.De az emeleten és a Kamara és Kiss Termekben sosem voltam.Így most aztán éltem a lehetőséggel és bejártam aZeneakadémia minden zegzugát.Nekem felejthetetlen lesz míg élek Ferencsik Jánosés Kocsis Z. akkoriban hallott művészete ott élőben.Karácsony környékén pedig a Benkó Dixieland Band ésJazz koncertekis voltak a komolyzenén kívül.

  27. how to buy prednisone on line

    Clear, informative, simple. Could I send you some e-hugs?

  28. WHERE TO GET CIALIS CHEEP

    I’m grateful you made the post. It’s cleared the air for me.

  29. noprescription cialis

    I’ve been looking for a post like this forever (and a day)

  30. or generic accutane

    I’ve been looking for a post like this for an age

  31. cheap discount online auto insurance in california

    I’ve been looking for a post like this for an age

  32. on line viagra cialis

    Heck of a job there, it absolutely helps me out.

  33. online colleges accredited

    Yo, that’s what’s up truthfully.

  34. My Home Insurance Place - Privacy Policy

    This website makes things hella easy.

  35. buy cheap viagra online

    I’m quite pleased with the information in this one. TY!

  36. quote for car insurance

    I like to party, not look articles up online. You made it happen.

  37. average price a 20 year old car insurance nyc

    Just what the doctor ordered, thankity you!

  38. car insurance cheap

    I am totally wowed and prepared to take the next step now.

  39. affordable life insurance

    What a great resource this text is.

  40. slots

    Phenomenal breakdown of the topic, you should write for me too!

  41. insurance auto

    If you want to get read, this is how you should write.

  42. auto insurance quotes

    Time to face the music armed with this great information.

  43. car insurance quotes

    Your articles are for when it absolutely, positively, needs to be understood overnight.

  44. good internet deals on car insurance

    I’m not easily impressed but you’ve done it with that posting.

  45. international insurance cheap

    Heck of a job there, it absolutely helps me out.

  46. www.blackjackspace.net

    God help me, I put aside a whole afternoon to figure this out.

  47. share

    Deadly accurate answer. You’ve hit the bullseye!

  48. cialis sales online

    You’re the greatest! JMHO

  49. payday loans

    eeszzpip payday loans

  50. cheap insurance

    You really saved my skin with this information. Thanks!

  51. link

    I’m not easily impressed but you’ve done it with that posting.

  52. payday loans

    dkzmad payday loans

  53. On line viagra

    I’m quite pleased with the information in this one. TY!

  54. payday loans

    rrmxod payday loans

  55. low quotes for car insurance

    Economies are in dire straits, but I can count on this!

  56. carinsurance

    God help me, I put aside a whole afternoon to figure this out.

  57. no fax payday loans

    xtbvhks no fax payday loans

  58. stfglybu

    qkexko

  59. quickquid

    xxoypvp quickquid

  60. hello

    miuhyok giwhcpx

  61. short term loans

    xafzwein short term loans

  62. payday loans

    ucnxeuii payday loans

  63. no credit check loans

    nrmbidfa no credit check loans

  64. loans no credit check

    wkxoxlek loans no credit check

  65. money mutual

    jmznrq money mutual

  66. money mutual

    snibdkr money mutual

  67. mobile loans

    jkglgvia mobile loans

  68. payday loans

    afvjrj payday loans

  69. payday loans

    kptoujd payday loans

  70. payday loans

    xlydpe payday loans

  71. pay day loans

    uxwckw pay day loans

  72. payday loans

    obdrlata payday loans

  73. payday loans

    rgzvri payday loans

  74. payday loans

    siyfnspv payday loans

  75. yfmlhjxi

    rigeyx

  76. order 50mg viagra

    yxjfed order 50mg viagra

  77. hello

    cajbsw [url=http://oajswn.com/]hqyplqn[/url]

  78. hello

    ufiipp http://fegcqb.com/

  79. cheap viagra

    nzcyqm cheap viagra

  80. payday loans

    ftbvhjmy payday loans

  81. Emre

    Mie9rt csak e9lőszf3ban dedcse9ri mindenki a PRNYE-t? Mert a re9szvevők egyme1ssal leelnezvek. De legyen itt edre1sban is, amit a helyszednen is elmondtam: szeme9ly szerint nagyon jf3l e9reztem magam, mert olyan te1rsase1gban e9s le9gkf6rben lehettem napokig, ahol e9rtelmes emberekkel (hallgatf3kkal e9s előadf3kkal) volt szerencse9m szf3t ve1ltani, eszme9t csere9lni e9s vitatkozni, ami manapse1g ritke1n adf3dik. Azf3ta pedig a mailforgalmam is nf6vekedett, mivel a re9szvevők nem szeretne9k elfelejteni a csedkszeredai napokat e9s egyme1s te1rsase1ge1t. Mindezek mellett az is jf3 dolog, hogy reme9lhetően a szakme1nknak is hedrvere9st e9s elismertse9get szereztfcnk Rome1nie1ban.

  82. payday loans

    kpascrn payday loans

  83. payday loans

    cnffdbf payday loans

  84. pay day loans

    bhyjdwr pay day loans

  85. viagra

    qsythg viagra

  86. buy cialis online

    lgvumcx buy cialis online

  87. phentermine

    frksbj phentermine

  88. valium

    bdpcupve valium

  89. payday loans

    vawsho payday loans

  90. payday loans

    zjiflgz payday loans

  91. generic viagra online

    nzyhpwvz generic viagra online

  92. viagra

    cjirzpq viagra

  93. cheap viagra

    gczpdo cheap viagra

  94. fast cash advance

    evjiypo fast cash advance

  95. pay day loans

    wepojafe pay day loans

  96. viagra

    cwtctlth viagra

  97. payday loans

    tpmirfl payday loans

  98. viagra

    rwlkarem viagra

  99. bad credit payday loans

    vqrowiyd bad credit payday loans

  100. payday loans

    jfiqydtw payday loans

  101. fast payday loans

    blxdcw fast payday loans

Válasz